Mucsi Zoltán: “Annyira nem áll távol tőlem a rendezés, mintha mozdonyt kéne gyártanom”

2017 január 15. vasárnap, 8:01

Január 19-én látható a Szkénében első rendezése, Szigarjev Guppi című panelbohózata. Mucsi Zoltánt a Librarius kérdezte.

A librarius.hu cikkéből:

A Guppi az első közös munkája a temesvári színház társulatával. A kérdésre, miért éppen erre a darabra esett a választása, Mucsi Zoltán így felelt: “Temesvárról már többször megkerestek, és abban az évben, 2015-ben, éppen volt időm. Elkezdtünk darabokat keresni Gyulay Eszterrel, és nekem nagyon tetszett ennek a darabnak a világa. Jól játszható szerepek vannak benne, megragadott a groteszksége, a humora, és hogy mindezen túl van egy nagyon erős emberi vonatkozása. Ilyen emberek nagyon sokan élnek körülöttünk. Nagyon gyakori, hogy nem tudunk elszakadni valakitől, és hogy megnyomorítunk valakit, mert nem tudunk normálisan szakítani. Csak az a kérdés, hogy miért kell valakit eközben megalázni és megnyomorítani.”

A színész-rendező elmondta, a Guppi arról szól, hogy egy nem működő párkapcsolat miért marad fenn, vagy miért olyan aljas módon intéződik, mint ahogy intéződik. “De közben nagyon jól játszható figurák ezek, és az egész darabnak nagyon jó a humora. A díszlettervezővel találkoztam, bajlódtunk egy kicsit, hogy hová, milyen helyszínre tegyük. Azt tudtam, hogy nem akarom, hogy egy panellakásban játszódjon” – tette hozzá.

Mucsi Zoltán arról is mesélt, mennyiben új a rendezői szerep és hogy érzi magát benne. “Annyira távol azért nem áll tőlem, mintha mondjuk egy mozdonyt kellene gyártanom, de azért jelentős különbségek vannak a színészi munkához képest. Egy szerep eljátszásánál az az elsődleges feladat, hogy milyen lesz az adott figura, a többit pedig a rendező irányítja, amihez színészként vagy van ötleted vagy nincs, itt viszont te felelsz mindenért. Kérdés, hogy tudsz-e segíteni a színészeknek, illetve az ő elképzeléseiket tudod-e ötvözni a saját elképzeléseiddel” – mondta az alkotó.

“Közel 40 éve vagyok a pályán, nyilván azokat a tapasztalatokat tudom használni, amiket ezalatt szereztem. De az ember nem arra koncentrál elsősorban, hogy nehogy valakire hasonlítson. Leülepszenek azok a hatások, amik erősen hatottak a szakmai vagy akár a magánemberi életemre. Ha muszáj neveket mondani, akkor Fodor Tamást, Jancsó Miklóst, Grünwalszky Ferencet mondanám, de sorolhatnám, mert nagyon sokat kaptam azoktól a kollégáktól is, akik azzal hatottak rám, ahogy dolgoztak vagy csak a személyiségükke” – tette hozzá Mucsi Zoltán.

A teljes interjú itt olvasható.