“Erős a vágy, hogy színházat vegyek” – Puskás Tamás a Centrál Színházról

2017 február 15. szerda, 10:05

A Centrál Színház igazgatója a privatizációs tárgyalásokról is mesélt a KamaraOnline-nak.

A Kamara Online cikkéből:

“A mi munkánk visszaigazolása, hogy megveszik a jegyeinket. Van olyan színház, amely alapvetően nem a nézők öröméből él, hanem állami támogatásból tartja fenn magát, azonban én jobban szeretem, ha a nézőink igazolják vissza, hogy amit gondoltunk, azt helyesen gondoltuk, amit nyújtunk, az a kedvére van. Gyakran éri vád a sikeres színházakat: a nézők uszályába keveredtetek! A nézőknek ezt a megvetését egyébként nem nagyon értem. Mert kinek másnak csinálnánk színházat, ha nem nekik? Mindenkinek a saját közönségét kell megtalálnia” – fogalmazott Puskás Tamás, aki a színházbajárási szokásokról szólva hozzátette: “Nem féltem a színházat. Ma ott tartunk, hogy az ember sokkal több időt tölt képernyők előtt, mint alvással, nyolc óránál is többet meredünk a tévére. De azt gondolom, kiolthatatlan az elemi vágy, hogy „élőben” nézzük a másikat: ő mit és hogyan csinál”.

Puskás Tamás (fotó: Centrál Színház)

Puskás Tamás (fotó: Centrál Színház)

A direktor hangsúlyozta, sokat dolgoztak azért, hogy egyre szélesebb legyen a törzsközönségük. “Egy színház helye a városban, a múltja és mérete, mind-mind meghatározza, hogy milyen lehet a színház. A Révay utcában, az egykori Vidám Színpad termében, egy 430 fős nagyteremben bizonyos dolgokat lehet és kell is csinálni, bizonyos dolgokat viszont nem lehet. Vannak darabok, amelyeket kifejezetten kedvelek, de eszem ágában sincs itt bemutatni azokat, mert biztos vagyok benne, ha mindent meg is tennék a sikerért, mégsem aratnának sikert, megbuknának. A bukásnak több fajtája létezik, de azt mindenképpen annak tekintem, ha valamibe pénzt fektetünk, és a produkció nem hozza vissza. Igyekszünk úgy alakítani a repertoárunkat, hogy egyre inkább a miránk kíváncsi emberek sokasága járhasson hozzánk. A Nem félünk a farkastól tavaly márciusi bemutatója Básti Juli és Rudolf Péter főszereplésével jó példa erre. Négy évvel ezelőtt még fel sem merülhetett volna, hogy megpróbáljam műsorra tűzni” – mondta a Centrál igazgatója.

A fővárossal 4 éve folynak a tárgyalások a színház privatizációjáról. A nehézséget az okozza, hogy egy olyan cég eladásáról van szó, amelyből nonprofit kft. lévén nem lehet kivenni hasznot. “Kérdezem: ki az az őrült tőkés, aki pénzt tesz egy vállalkozásba, ahonnan nem tudja kivenni azt?! A másik probléma abból adódott, hogy a főváros hatalmas intézmény, ahol hiába gondolják egyesek, hogy helyes lenne a privatizáció, amely akár példaként is szolgálhatna, ha hiányzik a személyes érdek. Ha almát akarok vásárolni, találok almaárust. Előbb-utóbb létrejön az üzlet, mert én éhes vagyok, az eladó pedig pénzt akar kapni. Nekem erős a vágyam, hogy színházat vegyek, a főváros ezt helyesnek is tartja, de a személyes vágy az ő részükről hiányzik” – mondta Puskás Tamás.

A teljes interjú itt olvasható.

 
 

Kapcsolódó anyagok