“Vitte magával a szabadságot” – Mészáros Márta és Sebő Ferenc Berek Katira emlékezik

2017 február 28. kedd, 7:00

Berek Katalin nagyszerű színésznő és kiváló, tisztességes ember volt – mondta az MTI-nek Mészáros Márta filmrendező és forgatókönyvíró. A Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész, a nemzet színésze életének 87. évében, hosszan tartó betegség után vasárnap hunyt el.

Berek Kati Mészáros Márta Örökbefogadás c. filmjében

Mészáros Márta így emlékezett

“Egy rendkívül érdekes jelenség, dinamikus és különös egyéniség volt, tele temperamentummal és őszinteséggel. Nagyon szerette a szakmát, mindenkinek segített” – idézte fel a Kossuth-díjas filmes, aki a legendás 25. Színház vezéregyéniségeként ismerte meg Berek Katalint. Hozzáfűzte: a nincstelen családból származó színésznő hűséges maradt az egyszerű, szegény emberekhez, járta az országot, mindenütt fellépett és tanított.

Shakespeare – Lear király, Nemzeti Színház, 1964, Törőcsik Mari, Máthé Erzsi és Berek Kati

Berek Katalin játszotta a főszerepet Mészáros Márta Örökbefogadás című 1975-ös drámájában, az első magyar filmben, amely megnyerte az Arany Medvét a Berlinálén. Mint fogalmazott, az európai filmművészetben akkor kezdett megfogalmazódni, hogy “a nőnek szabad szabadnak lenni”. Addig a berlinihez hasonló nagy fesztiválon még sosem nyert női rendező.

Berek Kati a vargáné szerepében, Federico García Lorca A csodálatos vargáné című művének próbájántidéz

“Berek Kati igazi drámai színésznő volt, éles, nagy gesztusokkal … Létében, fizikumában volt egyfajta szabadság. Érezni lehetett, hogy ez egy szabad nő. Ez viszi magával a szabadságot, ezt nem lehet megalázni, tönkretenni, bántani, mert visszaadja” – emlékezett vissza.

Berek Kati

Elmondta azt is: először félt, hogy Berek Katalinban nem lesz meg az a titokzatos belső felszültség, amit keresett filmjéhez, és hogy a színpadhoz szokott művésznő nem fog tudni nagy, széles gesztusok nélkül játszani. A próbafelvételek után viszont már biztos volt benne, hogy Berek Katalin csodálatos választás volt.

“Nagyon elegáns nő volt fizikailag és szellemileg is. Rendkívül olvasott és művelt volt. Passzolt hozzá a szerep, mert sok szomorúságot átélt. Nagyszerűen játszott” – fűzte hozzá, kiemelve, hogy Berek Katalin remekül illett az intézetből szökött lányt alakító Vígh Gyöngyvérhez.

Berek Kati és Bodrogi Gyula

“Mindkettejükben volt magány és szomorúság, de nem rossz szomorúság. Harcosok voltak” – jegyezte meg Mészáros Márta, aki kitért arra is: Berek Katalin később, betegsége idején is nagyon küzdött.
A rendező hozzátette, nagyon örül annak, hogy a filmeknek köszönhetően Berek Kati arca örökre megmarad.

Sebő Ferenc: mélyen értette a nagy költőket

“Berek Kati nagyon okos előadóművész volt, a mélységeiben értette a nagy költők verseit. József Attila műveivel szorosan össze volt fonódva, Nagy László költeményeit ő tette közismertt”é – mondta a vasárnap elhunyt művész halála kapcsán Sebő Ferenc. A Kossuth-díjas muzsikus, dalszerző, zenetudós a hatvanas évek végétől több éven át dolgozott együtt Berek Katalinnal, előbb az Egyetemi Színpadon, majd a Huszonötödik Színházban.

Németh László, Berek Kati és Kállai Ferenc

“Kati 1969-ben József Attila-estet tartott a műszaki egyetem Bercsényi-kollégiumában. Évfolyamtársaim odalökdöstek elé, hogy hallgasson meg engem, ezt az őrültet, aki énekli a verseket. Meghallgatott és azonnal felajánlotta, hogy bevesz minket Halmos Bélával a műsorába az Egyetemi Színpadon. Összeállítottunk egy estet, amelyben ő mondta a verseket, mi pedig időnként megszakítottuk egy-egy énekkel. Akkor ez egy teljesen új típusú megszólalás volt” – idézte fel Sebő Ferenc.

Berek Kati, Sebő Ferenc, Halmos Béla

Mint elmondta, a közös műsorban Berek Kati velük együtt énekelte a megzenésített verseket, másrészt amikor ő szavalt, akkor ők dalolva válaszoltak az elhangzott sorokra. “Lett ebből egy filmfelvétel 1972-ben Együgyű ének címmel, amelyet Zolnay Pál, Kati rendező férje készített a televízió számára. Az akkor külföldön tartózkodó Halmos Bélát Lantos Iván helyettesítette, a kezdetleges technikával készült, fekete-fehér felvételnek mai szemmel és füllel is fantasztikus svungja van” – fogalmazott Sebő Ferenc.

Berek Kati és Gobbi Hilda Lorca Bernarda Alba háza c. darabjában, a Katona József Színházban

Mint felidézte, a lüktetés jellemezte ezeket a műsorokat, volt benne vers, zene és mindenekelőtt ritmus: Berek Kati a szavalás és éneklés mellett ütőhangszeren, bőgőn is be-beszállt.

“Kívülről szavalta a leghosszabb verseket is, például Nagy László Menyegzőjét, amit mintegy 30 percig tart előadni. Emlékszem, ez olyan esemény volt, hogy a híre futótűzként terjedt a diákok körében. Aczél György ideges lett, állítólag azt mondta, Berek Kati beleugatta Nagy Lászlót az egyetemisták fülébe” – tette hozzá a zenész.

Berek Kati

Berek Kati és a Sebő-Halmos duó közös József Attila-műsora a Huszonötödik Színház irodalmi sorozatában folytatódott nagy sikerrel, a produkcióval egy darabig az országot is járták, 1972-ben közös lemez készült Játszani is engedd címmel.

“1973-ig dolgoztunk Katival, aztán először mi, később Kati is elment a színháztól, amelyet ő alapított. A szoros kapcsolat megmaradt közöttünk, családilag összejártunk. Sajnos a betegsége miatt nagyon korán vissza kellett vonulnia a színpadtól, de amikor tíz évvel ezelőtt a Halhatatlanok Társulatának Örökös Tagjává választották, a Nemzeti Színházban rendezett gálaesten rövid időre ismét színpadon volt, rendkívüli módon összeszedte magát” – mondta Sebő Ferenc az MTI-nek.