Csomós Mari: “Nem tudtam arról, hogy versenyben vagyok”

2017 március 31. péntek, 9:00

Csomós Marit választották a Nemzet Színészévé. A művésznőt a Népszava kérdezte.

A Népszava cikkéből:

Berek Kati helyére választották a Nemzet Színészének. A kérdésre, dolgoztak-e korábban együtt, Csomós Mari elárulta, több emléke is van róla. A Nemzetiben együtt játszottak az Éjjeli menedékhelyben, később pedig az Új Színházban a Vérnászban. “Egyszer pedig ültünk még a Nemzeti büféjében és csak úgy szórakozásképpen hol ő kezdett el egy verset, hol én. Rá is csodálkozott, hogy én ezt is tudom. Most már nem tudnám, nagyon régen volt” – mesélte a Nemzet Színésze.

Csomós Mari (fotó: Kallos Bea/MTI)

Csomós Mari (fotó: Kallos Bea/MTI)

“Hiába barátnőm Molnár Piroska, nem kérdeztem meg tőle, hogy mi újság azon a tájon. Úgy gondolom, hogy ez nem lett volna illő. Mindig nehéz teher valakinek a helyére lépni. De ez fog velünk is történni. A mi helyünkbe is lépnek majd. Nem tudtam róla, hogy versenyben vagyok. Meglepetésként ért, amikor Vidnyánszky Attila fölhívott és közölte a hírt. A másik meglepetést a hétfő esti közönség okozta számomra. A Futótüzet játszottuk a Radnóti Színházban. Amikor beléptem a színpadra, többen felszóltak az első sorból, hogy ‘gratulálunk’. Az előadás végén pedig hosszan tapsoltak. Kováts Adél igazgató is köszöntött, hatalmas csokor virágot kaptam” – mondta Csomós Mari.

A színésznő arról is mesélt, amikor a Katona József Színház alapító tagjaként Székely Gábor hívására szerződött az Új Színházba. “Székely Gábor hívott és nem volt kérdés, hogy azonnal igent mondok neki. Annál is inkább, mert még korábban Szolnokon a színésze, és talán mondhatom, az alkotótársa voltam. Újat akartunk, sok új emberrel” – mesélte, hozzátéve, nehéz időszak volt, amikor Székelyt nem választották újra. “De nekem talán annyiban volt szerencsém volt, hogy akkoriban, mint vendég itt a Radnótiban játszottam a Nem félünk a farkastól című darabban Gothár Péter rendezésében. Amikor az Új Színház körül kialakult az az őrület, Bálint András felhívott és felajánlott egy szerződést, amelyet elfogadtam.”

Arra a kérdésre, hogy ha már akkor a nemzet színésze lett volna, amikor aláírást gyűjtöttek Jordán Tamás mellett, aláírt-e volna, így felelt: “Persze, hogy aláírtam volna. Hasonló helyzetet éltünk mi is annak idején az Új Színházban. Ez az ügy nem Jordán Tamás személyéről szól. Ez egy egész színházról szól, amelyet ő alapított Szombathelyen.”

A teljes interjú itt olvasható.