Pokorny Lia: „Tiszta döntéseket csak tiszta szívvel lehet meghozni”

2017 április 09. vasárnap, 7:39

A Centrál Színház tagját a Presztizs magazin kérdezte.

A presztizs.com cikkéből:

A színésznő elárulta, bár nem végzett főiskolát, kiskora óta tudta, hogy színésznő lesz. “Kétszer nem sikerült bejutnom, egyszer Kerényi Imre, egyszer pedig Zsámbéki Gábor felvételiztetett. Az első rostán Hegedűs D. Géza is benn volt, ő a mai napig azt mondja, hogy ‘én magát fel akartam venni”, meg hogy ‘milyen klassz dolgokat csinálhattunk volna, ha az osztályomba jár!’. Bár ez nem adatott meg, de nagyon boldog lennék, ha legalább egyszer az életben együtt játszhatnánk.”

Pokorny Lia ezután egy Váci utcai butikban dolgozott, mint eladó, majd a strandon árult műanyag holmikat, ezért elég távolinak tűnt számára a színészet. 23 éves volt, amikor  látta a tévében, hogy a Pinceszínház felvételt hirdet és stúdiót indít. A társulat tagjai közt volt Vass Péter, Simon Balázs és Ternyák Zoltán. “Ma sem tudom, hogy miért, de felvettek! Akkoriban kick-bokszot tanultam, amin nagyot derültek” – tette hozzá.

Pokorny Lia

Pokorny Lia

“A színjátszást én mindig egy patetikus dolognak gondoltam. Az áttörést aztán Marivaux: Vita a szerelemről című darabja hozta, ahol Horgas Ádám volt a herceg. Azóta ugyan elszakadtunk kissé, de egy éve az Átriumban bemutattuk a Pillanatfelvétel című darabot, amelyet ő rendezett, én pedig Bereczki Zoltánnal játszhattam a főszerepben. Sokat köszönhetek neki! Akkor ott, húsz éve, vele éltem meg azt az áttörést, hogy ez több, mint szövegmondás, meg hogy ideállok, meg odaállok. A főpróba-héten úgy éreztem, mintha a szerep kitöltötte volna mindenemet! Ez volt az igazi belső azonosulás. Ezután egy év haldoklás következett, ami arról szólt, hogy mit csináljak, ha nem leszek színész. Rengeteg barátom volt a Vígszínházban, ekkor találkoztam Alföldi Robival is, aki éppen Csehov Sirály című drámáját rendezte. Engem választott Mása szerepére, így játszhattam Vári Évával, Szalai Mariannal és Kamarás Ivánnal. Ezután következett négy év a Bárka Színházban, ahol a társulat szavazta meg, hogy legyek tag, és olyan színészekkel játszhattam, mint Mucsi Zoltán, vagy Udvaros Dorottya. Aztán szabadúsztam, játszottam Tatabányán, majd tíz nagyszerű év következett Márta Istvánnál az Új Színházban, egészen 2012-ig, az új igazgató, Dörner György érkezéséig” – emlékezett Pokorny Lia.

A színésznő a távozásáról így beszélt: “Nem akartam senkinek üzenni. Tiszta döntéseket csak tiszta szívvel lehet meghozni. Én úgy éreztem, hogy itt nemet kell mondani. Semmilyen szinten nem tudtam azonosulni azzal, ami ott elindult. Sem szakmailag, sem ideológiailag. Tisztában vagyok azzal, hogy az ember egy-egy döntésével mindenképpen leteszi a voksát valami mellett/ellen. (…) Bennem abban a pillanatban született meg az elhatározás, ahogy megtudtam az igazgatóváltást. Ehhez semmilyen módon nem akartam asszisztálni. Maradtak ott kollégáim, akiket megértek! Családjuk van, és van a félelemnek egy olyan foka, amikor nem lehet mást tenni.”

A teljes interjú ITT olvasható.

 
 

Kapcsolódó anyagok