Hegyi Barbara: “A szerepek szembesítenek önmagammal”

2017 április 27. csütörtök, 8:39

20 éve a Vígszínház tagja. Újabban fellép a Spirit Színházban is.

Itt Szabó Magda Az ajtó című regényének színpadi adaptációjában játssza Emerencet. Alakításáért nemrég elsőként neki ítélték oda a Psota Irén-díjat. Hegyi Barbara válaszolt.

A Szabadföld interjújából:

Annak kapcsán, milyen rokonvonásaik lehetnek a nemrég elhunyt színészlegendával, Hegyi Barbara úgy nyilatkozott: “Lehet, hogy a különbözőségeinket könnyebb megtalálni. (…) Irén maga volt a szabadság – a Psota-féle külön törvényeivel. Nekem a bizalom a rögeszmém. Bár ugyanabból fakadhat, mint a szabadság: a nyitottságból. De irigylem azokat, akik nem pepecselnek, nem mérlegelnek, nem dilemmáznak, mennek előre vagy valamerre biztos szándékkal. (…) Sokszor azonban túlságosan makacsul ragaszkodom érzésekhez, amelyeket elengedhetnék előbb, s akkor nem lennének érzelmi zúzódásaim. De nem merek csalódni. Ez van”.

Hegyi Barbara

Hegyi Barbara

“Nem értem, miért nem tudok titokzatosabb lenni. Visszafogottabb. (…) Szerintem megrémíteném a hozzám közelieket, ha bezárnék ajtókat. Pedig a kevesebb olykor több” – tette hozzá a színésznő, aki arról is beszélt, a kontroll féken tartja a félelmeit, hogy ne forduljon ki magából, és még a méltatlan, kínzó helyzetekben is maradjon meg emberinek.

Annak kapcsán, hogy Psota Irénhez hasonlóan szüksége van olykor egyedüllétekre, úgy fogalmazott, a színházban kevésbé szereti a szólóhelyzeteket: “A színházat legjobban társasjátéknak szeretem, még ha hosszú monológjaim vannak, mint akár Emerencként, akkor is. Még a színpadi magányok ellenére is, amikor csak én tudom, mit nyit ki bennem egy szerep, honnan építem föl, kit vagy kiket látok magam előtt mintaként egy figurához, hogyan hat vissza rám az egész, mit használok föl belőle színpadon túl, a valós életben. Olyan sok gondolatot adnak a szerepek, szembesítenek önmagammal, s persze támad az állandó kontroll is, mi jó, mi nem, jön a nyugtalanság, ám azért az elégedettség is. Mert jó, hogy csinálhatom. Végtére is minden szerep újabb párbeszéd magammal.”

Szabó Magda mondta egyszer: “Tessék már úgy értelmezni Emerencet, hogy ő az egyik legnagyobb anarchista!” A szerepről szólva a színésznő elmondta: “A másik meg Psota Irén lehetett. Én amúgy sok Emerenccel vagyok körbevéve, számos olyan nővel, aki elvesztette a férjét vagy nem is volt neki soha, senkije sem maradt, csak egy macskája. Emerenc belül vajszív, kívül vastag páncél, a jóságot leplezi a kérlelhetetlen és kemény szigorával – ami tőlem sem idegen, ahogy a fegyelmezettség sem. Emerenc nem akar nyűg lenni másokon, nincs benne önzés, addig él, amíg haszna van, amíg gondoskodhat, így érez, így gondol, s micsoda bátorság kell ahhoz, hogy valaki lemondjon magáról. Olyan jó eljátszani őt, olyan jó felnőni hozzá”.

A Szabadföld interjúját itt olvashatja.