Nagy Cili: “A viták a rendező és alkotó munkával járnak”

2017 április 30. vasárnap, 11:16

A szombathelyi társulat tagját a vaskarika.hu kérdezte.

A vaskarika.hu cikkéből:

“Nálam talán a rendezés régebbi, mint a színészet. Anyukámmal beszélgettem erről a minap, és felidéztünk pár olyan emléket, amiket már majdnem elfelejtettem. Harmadikos koromban volt egy gyereknapi műsor, ahol rendeztem egy háromszereplős kis szösszenetet! Csak arra emlékszem, hogy én találtam ki a jelmezeket, a szituációt, és nagyon viccesre sikeredett. Két szomszédról szólt, akik szerettek volna egymásra licitálni, végül teljesen képtelen lódításokba csúsztak át. Felső tagozatban pedig már zenés produkciót rendeztem! A Clash zenekar Should I Stay or Should I Go című számára őrült meg három takarítónő: partvisnyélbe énekeltek, táncoltak. Az Országos Gyermeknapon még vendégszerepeltünk is ezzel a ‘darabbal’, akkor tanultam meg, hogy mennyire bonyolult tájoltatni egy darabot” – mesélte Nagy Cili.

Nagy Cili (fotó: vaskarika.hu)

Nagy Cili (fotó: vaskarika.hu)

Érettségi után Zalaegerszegen lett stúdiós, ott már komolyan gondolta, hogy szeretne rendezni is. “A tavasz ébredéséből állított színpadra jeleneteket Tucsni András. Egyik órára úgy érkezett meg, hogy én veszettül rendeztem a többiek jelenetét és egyáltalán nem érdekelt, hogy ő bejött. Jelezte, hogy elkezdené az órát, én meg kérleltem: ‘Csak még ezt a mondatod hadd!’ Végül azt mondta, hogy gondolkozzak el azon, hogy rendező legyek, de az órát szeretné megtartani. Bogarat ültetett a fülembe. Elkezdtem tudatosabban létezni a színházban, beültem minden próbára, amikor tehettem. Megnéztem a világítópróbákat is, nagyon érdekelt, hogy mi folyik a színpadon, amikor minket pihenni küldenek. Ebben az időben jobban érdekelt a rendezés technikai része, mint az, hogy hogyan tudsz egy színészből előcsalni dolgokat, vagy hogyan érdemes szerepet osztani” – emlékezett a színésznő.

Amikor 2010-ben a Weöres Sándor Színházhoz szerződött, mondta Jordán Tamásnak, hogy szeretne a jövőben rendezni is. Idővel elkezdte pedzegetni, hogy a Dühöngő ifjúságot elő lehetne venni. Voltak nehézségek, de aztán megszületett az előadás DühöngŐ néven, ez volt az első igazi rendezése. A kérdésre, mekkora kihívás a társulat többi tagját rendezni úgy, hogy ő is közéjük tartozik, így felelt: “Ugyanannyi előnye van, mint hátránya. Ha jön egy neves rendező, akkor természetesen a színész igyekszik jobban megfelelni az elvárásainak. A színész vitatkozós fajta, szeretné megérteni a szerepét, ha pedig nem érti, hogy mit várnak tőle, akkor egyenesen dolga visszakérdezni. Igyekszem a rendezéseimhez úgy választani színészeket, hogy tudjunk egy húron pendülni. A DühöngŐ alatt voltak ugyan vitáim, de bizalmat kértem és sikerült meggyőzöm a társaimat. Úgy gondolom, hogy a konfliktusok, viták a rendező és alkotó munkával járnak” – hangsúlyozta Nagy Cili.

A teljes interjú ide kattintva olvasható.