“Csak várom, hogy felfogjam: sikerült” – Puskás Tamás a Centrál Színház megvételéről

2017 július 26. szerda, 7:07

Puskás Tamás 14 éve vezeti a Centrál Színházat, amit korábban Vidám Színpadnak hívtak, 6 éve szeretné megvásárolni. Most sikerült neki. Először a Forbesnak adott interjút a döntés hátteréről.

A FORBES cikkéből:

2012-ben ment be először Tarlós István főpolgármesterhez, hogy szeretné ezt a színházat. 2017. június végén született meg a közgyűlés döntése, hogy megveheti. Közben több budapesti színházat bezártak, magánkézbe adtak. A kérdésre, mi tartott ennyi ideig, Puskás Tamás úgy válaszolt: “Nem tudom, miért különleges a mi esetünk, mindenesetre az elmúlt években azt az aggodalmat éreztem a főváros részéről, hogy most csinálják először, csak el ne tévesszenek valamit. (…) Volt még egy dolog, ami hátráltatta az ügyet. Egy nonprofit kft.-nek, ha szorosan vesszük, nem lehet ára, mert jellegéből adódóan nem lehet belőle pénzt kivenni, tehát az is nehezen értelmezhető, hogy tőkét teszünk bele, hogy megvásároljuk. 2008 óta azonban mi, amióta Centrál néven működtetem ezt a színházat, igen komoly puffert képeztünk. Eredetileg az ingatlant és a céget egyszerre akartam megvenni egy vállalkozóval társulva, de arra szerencsére nemet mondtak. Amikor 3 éve, csak a cég megvételére ismét ajánlatot tettem a fővárosnak, megvizsgálták a céget, és azt találták, hogy rengeteg pénz van a pénztárban, mert addigra már 170 millió forintot halmoztunk fel. Nem tudtak túllépni azon, hogy eladnak egy céget, és ott van a pénztárában 170 millió forint. Kié lesz az? Én mondtam, hogy az ott marad, az a cég vagyona, nem vehetem ki onnan, mert az bűntény, de csak legyintettek” – fejtette ki az igazgató, aki végül úgy döntött, felújítják a színház előcsarnokát, ami körülbelül annyiba került, mint amennyit felhalmoztak. Ezután felgyorsultak a dolgok, idővel közszolgálati szerződést is kötöttek Puskásékkal. “Most már csak várom, hogy felfogjam: sikerült. Lehet, hogy 60 éves fejjel már nem fogok ugrálni örömömben” – tette hozzá a direktor.

Puskás Tamás

Puskás Tamás

Arról, miért akarta megvenni az üzemeltető céget, úgy nyilatkozott: “A Centrál Színház néven működő intézményt én teremtettem, legyen hivatalosan is az enyém! Szerettem volna elérni, hogy se szakmai, se politikai okból ezt senki se vonhassa kétségbe. Mondhatják, hogy ne itt csináljam, de el ne vehessék tőlem. (…) A mostani szerződés 10 évre szól” – árulta el Puskás Tamás, aki hozzátette, bár soha nem szóltak bele a munkájába, szerette volna bebiztosítani az állását, és mivel bosszúsan nézte, hogy 2008-ban dupla annyit keresett, mint 2016- ban, szeretett volna ezen változtatni. “Természetesen ezután sem vehetek ki osztalékot, de lehet piacképes fizetésem, és még más módon is szolgálhatom a nonprofit kft.-t. Rendezhetek, játszhatok, tervezhetek díszletet, amiért mind jár honorárium. Így 10 év alatt biztosan több pénzt tudok kivenni a cégből, mint amennyibe most kerül nekem” – fejtette ki.

A Centrál Színház 2008 óta fut, de Puskás még Vidám Színpadként vette át súlyos veszteségekkel. “Mivel Bodrogi Gyula részben magánvállalkozásban működtette a színházat, nagyra nyílt az olló a budapesti teátrumok és a Vidám Színpad támogatása között. (Pl. a Katona közel 500 milliós támogatásához képest a Vidám csak évi 80 milliót kapott.) Hiába választottak új igazgatót, ebből nem lehetett új produkciókat létrehozni, százmilliós adósság lett a történet vége. Én akkor jelentkeztem, hogy megoldanám a helyzetet. Szerettem volna egy vándortársulatot alapítani, ezért egy filmes gázsimból megvásároltam négy korábbi, Kecskeméten bemutatott Shakespeare- vígjáték kellékeit, díszletét, jelmezeit, és a Fekete Péter című kisoperettet. Azt mondtam, ezekkel biztosan tudok közönséget verbuválni a színháznak. (…) Jól ment, amit kitaláltam, így végül az öt évre elosztott adósságból csak kétévnyit kellett kifizetnem, a többit elengedte a főváros. (…) Voltak kemény döntések is, például amikor 2008-ban mindenkit elküldtem, hogy teljesen új társulatot építhessek fel, mert ez kellett a továbblépéshez” – számolt be az igazgató.

Puskás számára fontos, hogy végig volt egy-két biztos szövetségese. “Elsősorban a feleségem, Básti Juli, aki kezdettől játszik a színházban, pedig engem követni a Vidám Színpadra neki halálugrás volt, valamint korán találkoztam Baráthy György dramaturggal is, vele azóta együtt dolgozunk. Nálunk a néző megörvendeztetése a cél, de csak a szakmailag legjobb minőséggel. Mindig olyan darabokat választunk, amik érdeklik az embereket, és olyan színészekkel állítjuk színpadra őket, akikre kíváncsiak” – szögezte le Puskás Tamás.

A teljes interjú a A FORBES-ben olvasható. 

 

 
 

Kapcsolódó anyagok