Sodró Eliza: „Szeretem, ha egy rendező beavat”

2017 augusztus 04. péntek, 7:26

A Radnóti Színház tagját a Fidelio kérdezte.

A Fidelio cikkéből:

“Idén hat új bemutatóm, és két beugrásom volt. Egyrészt szuper, hogy van sok új feladat, másrészt viszont gyakorlatilag egyeztethetetlen lettem. Az hülyeség, hogy azért ne legyen A falu rossza Szombathelyen, mert egyetlen ember épp nem ér rá. Mindig az előadás érdekeit kell szem előtt tartani. Ezért a kettőzés. Én a magam részéről megköszöntem Hartai Petrának, hogy vigyázott Bátki Tercsire amíg én távol voltam, aztán boldogan röpültem Szombathelyre, amikor újra tudtak egyeztetni. A szívem csücske ez az előadás, ezért nagyon fájt volna, ha végleg meg kell válnom tőle” – mondta Sodró Eliza, aki tavaly Szombathelyről igazolt a Radnóti Színházba.

Sodró Eliza (fotó: Szécsi István/Fidelio)

Sodró Eliza (fotó: Szécsi István/Fidelio)

A színésznő kiemelte, fontos barátai lettek Szombathelyen, akikkel szinte napi kapcsolatban van. “És azt hiszem, idén többet jártam Szombathelyen színházba, mint Pesten. Ha együtt játszunk, nagyon könnyű újra felvenni a fonalat. Az, hogy én elszerződtem, tulajdonképpen csak az öltözőasztalomon látszik – senki sem ült a ‘helyemre’, de a lányok most azt használják raktárnak” – tette hozzá.

Sodró Eliza
elmondta, a próbákon mindig jelzi, ha valahol elakad, de alapvetően úgy érzi, hogy neki kell alkalmazkodnia. “Igyekszem mielőbb belépni abba a világba, amit a rendező lát maga előtt, hogy aztán én is abban tudjak gondolkodni. Szeretem, ha egy rendező beavat. Minél többet tudok az egészről, annál jobb megoldásokat hozok” – hangsúlyozta a Radnóti Színház tagja, aki az interjúban azt is elárulta, hogy a legkedvesebb színházcsináló emlékei abból az időből valók, amikor még nem volt színésznő. “Ülünk az osztálytársnőimmel az egyik kaposvári próbateremben, és az Auschwitz működik jelmezeit varrjuk… hajnal háromkor a szombathelyi színház büféjében téblábolunk, és próbáljuk kitalálni, hogy kezdődjön a Cudar világ második felvonása… Ezeknek az emlékeknek van valami kedves intimitása. Persze egy kőszínházban muszáj leosztani, hogy ki mit csinál, hogy minél olajozottabban menjen a munka, de mindig örül a szívem, amikor egy próbafolyamatban lazulni látszik ez a szigorú rend” – mesélte a színésznő.

A teljes interjú itt olvasható.