Vajda Milán: “Le akartam rombolni a kedves, csendes mackó képét”

2017 augusztus 07. hétfő, 7:17

Az AlkalMáté Trupp 11. előadásának címszereplőjét a Magyar Narancs kérdezte.

A teljes interjút itt olvashatják

Arról, hogy készült a találkozásra önmagával, Vajda Milán elárulta: “Volt egy lista a fejemben, hogy miről szeretnék beszélni. Az is felmerült bennem, hogy megírom, dramaturgiailag kitalálom az előadás szerkezetét. De a lényemből adódó rémes lustaság miatt letettem róla, másrészt rájöttem, hogy nem lenne jó, ha keretek közé szorítanám az osztálytársaimat. (…) Már évek óta biztos voltam abban, hogy a korábbi előadásokhoz képest kissé klasszikusabb színpadi formát választok. Kamaszként fel kellett törnöm az ajtót, én találtam rá a halott édesapámra. Másfelől mindenkinek van köze ehhez a szimbólumhoz. Bizonyos ajtók kitárulnak az ember életében, mások meg becsukódnak” – fejtette ki Vajda Milán.

Péter Kata, Vajda Milán, Járó Zsuzsa / Fotó: Dömölky Dániel

Péter Kata, Vajda Milán, Járó Zsuzsa / Fotó: Dömölky Dániel

A kérdésre, mi újat tudott meg magáról abból, ahogy az osztálytársai megjelenítették, úgy válaszolt: “Felismerésként ért, hogy azon túl, hogy nem beszélek magamról, elbújok. Sokakban van feszültség, tüske amiatt, hogy nem érdeklődöm irántuk, nem keresem meg őket. Én is érzem, hogy többet kellene invesztálnom a kapcsolataimba. (…) Le akartam rombolni az osztálytársaimban rólam kialakult kedves, aranyos, csendes mackó képét. Nagyon gonosz is tudok lenni az ártalmatlan viccnek szánt beszólásaimmal. Már többször kihívtak emiatt különböző helyeken verekedni. Kálmán Eszter jelmeztervező mondta először, hogy rettenetesen viselkedem a jelmezpróbákon, a világ leghisztisebb színésznőjeként. Ezért is vettük bele a jelmezpróbás jelenetet az előadásba.”

A főiskolai évekről szólva elmondta, utólag visszanézve nagyon jól indult, de nem tett elég munkát az utolsó évekbe. A színész szerint az mentette meg az elkallódástól, hogy Egerbe kapott szerződést, ahol egy év alatt 6 bemutatója volt, fontos, nehéz szerepek sora.

“Amikor lejárt Csizmadia Tibor igazgatói mandátuma Egerben, felhívott Mácsai Pál, és elmondta, hogy nagyon szereti, amit lát tőlem a színpadon, de jelen pillanatban nem tudna foglalkoztatni. Két nap múlva már azzal hívott fel, hogy „Figyelj, most tudnál jönni?”. Csuja Imre betegsége miatt beugróra volt szükség a János királyba. Később azt mondta, amikor feltűntem az Örkényben, olyan voltam, mintha a társulat tagja lennék. És akkor szólt, hogy legyen ez így” – számolt be a színész.

Arról is beszélt, hogy bírja a folytonos összevetést az édesapjával: “Amíg élnek azok az emberek, akik emlékeznek rá, mindig őt is fogják látni bennem. A most felnövő generáció viszont már nem tudja, hogy ki volt, ők már olyannak látnak, amilyen vagyok. Apám nagyon furán, hirtelen halt meg. Sokfajta érzés van bennem, amikor erről van szó”.

A teljes interjút itt olvashatják!

 

 
 

Kapcsolódó anyagok