“Mindennap szűzen kell ébredni!” – Fekete György távozik az MMA éléről

2017 augusztus 11. péntek, 7:24

A vicc kategóriájába sorolja Fekete György, hogy kultúrpolitikusi hatalmát Aczél Györgyéhez hasonlítják, ahogy azt is, hogy az általa vezetett Magyar Művészeti Akadémia az Orbán–kormány kegyeltje lenne.

A köztestület leköszönő elnöke azt állítja, nem szól bele utódjának kiválasztásába, de azt valószínűsíti, hogy egy politikailag neutrálisabb akadémikus követi a poszton. Az őt bíráló Schilling Árpádot, a Krétakör alapítóját nem tartja jelentős színházi rendezőnek – igaz, egyetlen előadását sem látta. Viszont hajlandó leülni vele beszélgetni, ha Schilling kezdeményezi.

Fekete György

A 168 óra interjúja teljes terjedelmében itt olvasható.

Fekete György szerint az MMA irányítása nem politikai feladat. “Az akadémia pedig nem a jelenlegi kormány kegyeltje, hanem a magyar állam mindenkori stratégiai partnere. A köztestületek minden más esetben is olyan feladatokat látnak el, amelyeknek a kormányzati struktúrában nincs helyük” – szögezte le a távozó elnök, aki hozzátette: “A tisztességemet teszem rá, hogy mi nem visszaélünk, hanem élünk a hatalom adta lehetőséggel. Jelen vagyunk a kultúra minden területén”.

A felvetésre, miszerint az MMA-nak döntő szava van a kultúra minden területén, ami hatalmat jelent, úgy reagált: “Szó sincs öncélú hatalomgyakorlásról. Az MMA filozófiájának az az alapja, hogy ki kell alakítani egy olyan művészeti közéletet, amelyben megszűnik a művészeknek és a műfajoknak az egymás elleni harca, amelyben kizárólag a művek vetélkednek egymással” – nyilatkozta Fekete György, aki szerint ezt nem csak mi nem fogjuk megélni, de talán még az utódaink sem, ettől függetlenül ezért dolgozik nap mint nap MMA-elnökeként.

Arról, hogy az MMA létrejötte inkább kiélezte a konfliktusokat, a művészek és műfajok versenyét, úgy vélekedett: “Folyamatosan kiélezik a konfliktusokat azok, akiknek ez az érdekük és akiket ezért fizetnek. (…) A kulturális köszörűsökről (beszélek). Akik a kultúrharccal státusokat, pozíciókat próbálnak meg fenntartani. Kulturális intézmények, színházak, folyóiratok ellenzéki vezetői, a konzervatív kormánnyal ellenséges művészek. (…) A lényeg az, hogy sokan – ideológiai okokra hivatkozva – bojkottálják az MMA rendezvényeit, mások meg nagy hanggal próbálják elfedni a művészi teljesítmény hiányát. Egy félművelt, tájékozatlan színházi rendező nemrég például elképesztő mocskolódásokat vágott a fejemhez, miközben a szavaiból az derült ki, hogy semmit nem tud az akadémia működéséről” – utalt Schilling Árpádra Fekete György. “Schilling leantiszemitázott. Kikérem magamnak. Attól még, hogy láthatóan aktív közéleti szereplővé kíván válni, és keresi a különböző támadási felületeket, nem rúghat bele indokolatlanul másokba. Nyilván azért folyik bele a politikába, mert nem jelentős színházi rendező” – vélekedett Fekete György.

A kérdésre, hol tart az akadémia a hatéves elnöksége után, úgy felelt: “Szögezzük le: az MMA még csecsemőkorú, végleges struktúrája csak most alakult ki, és hosszú időbe telik az is, hogy szervezettségben felnőjön a Magyar Tudományos Akadémia és más külföldi művészeti akadémiák mellé. Mert ez a fő cél. Az biztos, hogy az MMA-ban ma már jelen van a hazai művészértelmiség színe-java. Pontosabban a színe-javának az a része, amely belefér a kontingensbe. Egyébként én is kevésnek érzem a háromszázas keretet, hiszen Magyarországon több tízezer művész alkot. Ezt igazi büszkeséggel mondom. (…) Az az érzésem, hogy 10-15 éven belül az akadémia valóban a magyar alkotó- és előadóművészet szíve-lelke lehet. Az eltávozott tagok helyére általában ragyogó tehetségű fiatalabbak kerülnek. (…) Túl van dimenzionálva, hogy az MMA tagjai kizárólag jobboldali, konzervatív meggyőződésű művészek lennének. (…) Nem szabad ápolni az ezzel kapcsolatban kialakult előítéleteket. Mindennap szűzen kell ébredni! Hiszek abban, hogy a fiatalok beépülésével egyre kevésbé kérhető majd számon az akadémián egyfajta ideológiai megosztottság. Egyébként, ha megismerné a jelenlegi háromszáz tag alkotásait, rájönne, hogy művészi értelemben rendkívül sokszínű és árnyalt a paletta, ami sokkal fontosabb az akadémikusok ideológiai meggyőződésénél” – fejtette ki Fekete György.

A 168 óra interjúja teljes terjedelmében itt olvasható.

 
 

Kapcsolódó anyagok