Ostorházi Bernadett: “Nem szoktam megelégedni a járt úttal”

2017 augusztus 13. vasárnap, 7:50

2014-ben végzett a Színművészetin, majd az Irtás főszerepe után Londonba költözött. Most a Pappa Pia című új magyar zenés film főszerepében látható. Ostorházi Bernadettet az Index kérdezte.

 

Az Index cikkéből:

“Eleinte semmi konkrét elképzelésem nem volt, színházba sem jártam, mert sajnáltam pénzt kérni rá a szüleimtől, pedig biztos, hogy adtak volna rá, és azt sem tudtam, egyáltalán hogyan kell eljutnom odáig, hogy színész legyek. De gyerekkoromban egy március 15-i műsorban felkerültem a színpadra: ott álltam, és eltöltött az adrenalin attól, hogy amit mondtam, azt mások meghallgatták. Azt éreztem, ezt akarom csinálni, olyan sokszor, amennyire csak lehet. (…) Eleinte csak hosszú szoknyában léptem színpadra, mert annyira brutálisan remegett a lábam, hogy semmi mást nem tudtam felvenni, nagyon ciki volt. De amint elkezdtem az egyetemet, és elkezdték tanítani, hogyan kell ezt csinálni, és elkezdődött egy munkafolyamat, elmúlt a remegés, pedig nincs egy trükk sem a tarsolyomban arról, mit kell tennem, ha gondban vagyok egy szereppel. De ez jó: így semmit nem tudok a könnyebb úton megoldani” – árulta el Ostorházi Bernadett.

Ostorházi Bernadett, Szabó Kimmel Tamás / Pappa pia

Ostorházi Bernadett, Szabó Kimmel Tamás / Pappa pia

Negyedéves egyetemistaként játszotta el a Forte Társulatban az Irtás című darab főszerepét. “Az biztos, hogy vagy négyszer annyi kritika jelent meg arról az előadásról, mint azóta bármiről, amiben játszottam. Nyilván óriási ugrás volt számomra az az előadás, épp csak kikerülve az egyetemről, egy vért izzadós próbafolyamat után. De nem hiszem, hogy igazán tudatosult volna bennem az, amit mondasz, inkább csak örültem, hogy széles körben foglalkoztak az előadással. Ez segített a pályámon, a székesfehérvári Vörösmarty Színházba is az után szerződtettek, hogy Hargitai Iván látta az előadást. (…) Én ebből a berobbanásból semmit nem éreztem; nem láttam, hogy bármilyen biztos úton elindultam volna azzal az előadással, sőt, ugyanúgy tepernem kellett minden lehetőségért. És ez így normális egy pályakezdő számára, de én nem szoktam megelégedni a járt úttal. Azt gondoltam: igen, így szokás, így el lehet érni valahová, de én máshogy akarom megcsinálni. Ki akartam próbálni, milyen az egy százalékban lenni, és valami teljesen más, teljesen értelmetlen, teljesen nonszensz módon eldobni mindent. Nem tudtam, mi lesz, csak azt, hogy nem szeretnék mindig csak pár mondatos szerepeket játszani. Nagyon sokan mondták, hogy ez hülyeség, így mindenki el fog felejteni, nem fogok tudni visszajönni. És rá nyolc hónapra felhívtak a Pappa pia stábjától, hogy haza tudnék-e jönni a főszerep castingjára” – számolt be a színésznő.

Ostorházi Bernadett Londonba költözésének okairól elmondta, egy idő után azt érezte, nem érik új impulzusok, és elkezdte olyannak látni a színészetet, mint bármilyen átlagos munkát: mintha bemenne az irodába kilenckor, és hazajönne nyolc óra múlva. “Elkezdett rutinélményem lenni, és nagyon megijesztettek a fiatal kollégáim panaszai arról, hogyan fásultak bele az egészbe. Én sosem akartam minden áron ezt a szakmát: ez volt életem álma, továbbra is ezt akarom csinálni, de ha éppen nem jó, akkor egy kicsit kiszállok. És tulajdonképpen nem is szálltam ki igazán arra a fél évre sem, amíg a kiköltözés után nyelvet tanultam és munkát kerestem: ugyanezt folytattam, de mégis más kihívásokkal és más impulzusokkal, kilométerekre a komfortzónámtól” – tette hozzá.

A teljes interjú itt olvasható.

 
 

Kapcsolódó anyagok