Alföldi Róbert: “Olyan közeg kellene, ahol a teljesítmény számít”

2017 szeptember 10. vasárnap, 10:01

Az István, a király, majd a Passió után most a Hegedűs a háztetőn című musicalt rendezi. Alföldi Róbertet a HVG kérdezte.

 

A HVG cikkéből:

Arra a kérdésre, hogy önszántából, netán menekülésként váltott a prózáról a zenés darabokra, a rendező így felelt: “Mindhárom előadás producere, illetve azt kell mondjam, hogy szellemi kitalálója Rosta Mária, az én nagyon szenvedélyes producerem. Ezért nincs szó semmilyen váltásról, és különben is eddig is csináltam zenés darabokat.” Arra a felvetésre, hogy a producert elég nehéz embernek tartják, Alföldi Róbert elmondta: “Én sem vagyok könnyű ember. De sohasem az a baj, ha valaki nehéz ember, ha valamilyen; és ami ennél sokkal fontosabb, tisztességgel és becsülettel végzi a munkáját. Egyébként pedig Máriával, azt hiszem, semmilyen bizalmi, emberi vagy szakmai kérdőjel nincs bennünk a másik iránt.”

Alföldi Róbert (fotó: nlcafe.hu)

Alföldi Róbert (fotó: nlcafe.hu)

Azzal kapcsolatban, hogy miért Stohl Andrást választotta Tevje szerepére, akit általában öregemberként láttatnak a rendezők, Alföldi Róbert rámutatott, hogy Bessenyei Ferenc egy évvel volt fiatalabb Stohlnál, amikor eljátszotta ezt a szerepet. “Fontos, hogy ötvenéves, ereje és felelőssége teljében lévő ember szembesül a színpadon a gyermekei választásával, a szegénységgel, a meneküléssel. És hát szerintem senki sem csodálkozik, hogy Andrásra osztottam. Elég sokat dolgozunk együtt. Nagyszerű színésznek tartom” – tette hozzá. A rendező a Passió esetében azt mondta, hogy az előadás „mindenféle politikai felhangtól mentes” lesz. A kérdésre,  most is ez volt-e a cél, így felelt: “Sohasem politizálok az előadásaimmal, de a jelen társadalmi kérdéseire természetesen reflektálok. Nem is tehetek másként, hiszen színházat csinálok, s ez a műfaj a mában él.”

A kérdésre, fog-e még színházat igazgatni, Alföldi Róbert elmondta: “Ahhoz olyan kulturális és társadalmi közeg kellene, ahol esélye lehet az olyan alkotónak is – mondjuk egy igazgatói pályázat megnyerésére –, aki nem a mostani hatalom kegyeltje. Vagy fogalmazzunk máshogy: olyan közeg kellene, ahol a teljesítmény számít, nem pedig a politikai elkötelezettség. (…) Nagyra becsülöm a függetleneket, nagyon nagyra, de engem nem inspirál, hanem inkább szorongással töltene el, ha nekem kellene megteremtenem egy színház működéséhez szükséges anyagi forrásokat is. Ráadásul nem csak huszonévesekkel képzelem el a munkát. Egy négygyerekes családapának nem mondhatom, hogy gyere velem egy pincébe játszani, bár nem tudom, hogy a jövő hónapban is tudok-e fizetést adni.”

A teljes interjú itt olvasható.

 
 

Kapcsolódó anyagok