Fodor Tamás: „Freuddal hasonlítunk és vitázunk”

2017 október 16. hétfő, 7:42

Szeptemberben mutatta be a Rózsavölgyi Szalon Éric-Emmanuel Schmitt Az ismeretlen című, többszörös Molière-díjas darabját. A történet 1938 egyik éjszakáján játszódik Sigmund Freud dolgozószobájában, ahol is felkeresi egy titokzatos látogató. Az osztrák pszichiátert Fodor Tamás alakítja.

A kultura.hu cikkéből:

A történet szerint Freudnak alá kell írnia a papírt, amellyel kijelenti: a Német Birodalom mindenben támogatta a tevékenységét. Fodor Tamás szerint elsősorban nem a bátorságról, inkább a felelősségről van szó. Arról, hogy vajon egy olyan világhírű tudósnak, mint Freud, meg kell-e nyilvánulnia közéleti kérdésekben is. “Az emberek figyelnek ránk, éppen az ismertségünk miatt fontos, hogyan döntünk: legitimáljuk-e a rosszat azáltal, hogy mellé állunk, vagy hogy belenyugszunk a megváltozhatatlannak ítélt rendszerekbe, vagy hogy megtesszük-e azt, amire kényszerítenek – jelen esetben aláírjuk-e a papírt, amely azt a hatalmat legitimálja, amelyiknek inkább ellenszegülnénk” – hangsúlyozta.

Fodor Tamás / Rózsavölgyi Szalon: Az ismeretlen / Fotó: Éder Vera

Fodor Tamás / Rózsavölgyi Szalon: Az ismeretlen / Fotó: Éder Vera

A színész úgy látja, sok a hasonlóság köztük Freuddal, de sok a vita is. “Már korábban is kapcsolatba kerültem vele: az egyetemen pedagógiát végeztem, jártam pszichológia szakra is, tanultam róla, de azt hiszem, az előadásban nem akartam utánozni. Természetesen ismernem kellett a hátteret, de ez nem jelenti azt, hogy a színésznek azonosulnia is kell a figurával. Darvas Iván fogalmazta ezt meg jól egy beszélgetésünk során: azt mondta, hogy az alak, aki majd megjelenik a színpadon, tulajdonképpen belőle van, magzat, amely lassan fejlődik benne, és amikor úgy gondolja, hogy meg kell születnie, akkor világra jön, és bár hasonlít rá, mégis másik személyiség. Ő nem akart belebújni a figurába, ahogy egy anya sem a gyerekébe, a gyerek viszont viseli a szülők vonásait. Körülbelül ez a viszony a kedvem szerint való a megformált alak és a színész között” – mesélte Fodor Tamás.

A művész kiemelte: Éric-Emmanuel Schmitt darabja nem az utca nyelvén szól, mégis az utca emberének megnyilvánulásait kell beolvasztania a helyzetekbe, az utca gesztusait kell beemelnie a fordulatokba, egy apa, egy tudós, egy művész vonásait kell megjelenítenie. “A szöveg elsajátítása nem kevés élettapasztalatot kíván: hogyan kérdezünk rá bizonyos dolgokra, hogyan érvelünk, hogyan kételkedünk, hogyan illetünk kritikával valakit, hogyan csodálkozunk, hogyan próbálunk rejtélyekre megfejtéseket találni. Az ember ezeket mind az utcáról szedi, a közlekedésből, a minket körülvevő életből” – mutatott rá Fodor Tamás.

A teljes interjú itt olvasható.