Szikszai Rémusz: „Mintha egy végtelenített Monty Python-filmbe csöppentem volna”

2017 október 25. szerda, 10:12

Ismét egykori sikerfilmet adaptált színpadra Szikszai Rémusz: a Kutyaharapás után október 21-én a dán kultfilm, az Ádám almái bemutatójára készül a Radnótiban.

A Fidelio cikkéből:

Nemrég első díjat nyertet a VIDOR Fesztiválon a Tarantino-filmből készült Kutyaharapás című előadással. Szikszai Rémusz elmondta, régóta tervezték, hogy megcsinálják a Kutyaszorítóban színpadi változatát a Vádlival, de mivel a film nagyon amerikai, érezték, komoly átdolgozásra van szükség, hogy közelebb hozzák a sztorit. Így vetődött fel Székely Csaba neve, aki örömmel vállalta a munkát. “Azt beszéltük meg, hogy egy kanavász-szerű, laza szerkezetű szöveget ír, mert tudtam, hogy, ha ez a társaság egyszer beindul, akkor ott helyet kell hagyni akár a szövegben is arra, hogy imprózzanak a próbán. Két változat készült: az egyik lineáris, a másik pedig ugrál az időben, ahogy a filmben is – végül ez utóbbi mellett döntöttünk” – számolt be a rendező.

Szikszai Rémusz (Fotó: Szécsi István / Fidelio)

Szikszai Rémusz (Fotó: Szécsi István / Fidelio)

A kérdésre, mitől lett a sztori magyar, Szikszai Rémusz így felelt: “Egyre gyakrabban érzem úgy Magyarországon, mintha egy végtelenített Monty Python-filmbe csöppentem volna. Akár társadalmilag, akár politikailag nézem. Az előadásban ennek az abszurdumát akartam valamilyen szinten bemutatni. Azt, hogy itt mindenki szidja a másikat, képtelenek vagyunk tolerálni bármilyen másságot, és valójában ugyanolyan pitik és szerencsétlenek maradtunk, amilyenek ’89-ben voltunk – csak akkor még voltak álmaink. Mindent meg akarunk úszni, mindennek a könnyebbik végét igyekszünk megfogni. Nem fizetjük be az adót, aztán a ‘mi pénzünket költik’ típusú mondatokat löketjük.”

Az Ádám almái Radnótiban készülő színpadi változatával kapcsolatban a rendező elmondta, ezek az előadások mindig hendikeppel indulnak, hiszen teljesen másképp hatnak, mint a film, már csak a vizualitásuk miatt is. “Az Ádám almái sokunknak ott szerepel a kedvenc filmjei között. Amikor fölajánlotta nekem Kováts Adél, hogy rendezzem meg, először megrémültem, és reflexből elutasítottam. Aztán elolvastam a színpadi változatot, amit Kovács Krisztina készített, és mégis megjött hozzá a kedvem. Nagyon jó volt az adaptáció, a szöveg struktúráján viszont látszott, hogy elsősorban nagyszínpadra való – Pécsett például nagyon jól működik. A Radnóti színpada ezzel szemben lényegesen kisebb, ezért elsőként azt kellett megoldjuk, hogyan tudjuk átültetni oda. Kitaláltam egy olyan formát, amiben reményeim szerint a történet olyan erősen tud majd megjelenni, mint a filmben. Élnünk kellett stilizálással, de a nézők fantáziájára is többet bízunk” – hangsúlyozta Szikszai Rémusz.

A teljes interjú itt olvasható.