Fekete Ernő: “Jó érzés, hogy ennyire sokféle lehetek most”

2017 november 11. szombat, 8:12

Általában döntésképtelen, nagyon gondolkodó, furcsán szorongó intellektusokat alakított, viszont most, negyven után érzi azt, hogy sok mindent rá mernek bízni. Fekete Ernőt a Revizor kérdezte.

 

A Revizor cikkéből:

“Elégedettséget egy színész szerintem soha nem érez. Inkább valami olyan vágynak a kielégülését, ami volt bennem korábban, mert pár évvel ezelőtt inkább egyféléket játszottam, általában én voltam a furcsán szorongó intellektus, aki döntésképtelen, akinek sok diplomája van, akinek az élete válságban, aki nagyon gondolkodik. Persze hogy arra vágytam, hogy ne csak az Ivanovval fémjelezhető karaktereket kapjam. És igen, tavaly kaptam egy hóhért, egy igazi suttyót, kaptam egy II. Edwardot, egy halálosan szerelmes férfiembert, aztán egy furcsa alakot, akiről azt sem tudni, hogy tényleg pedofil-e vagy sem: egy papot. Jó érzés, hogy ennyire sokféle lehetek most. És most itt van a tutyimutyi Padkaljoszin, a Háztűznéző szerencsétlen alakja” – sorolta Fekete Ernő.

Fekete Ernő (fotó: Szilágyi Lenke)

Fekete Ernő (fotó: Szilágyi Lenke)

A Katona tagja úgy véli, a férfiszínészeknek ilyen korban szokott kiteljesedni a pályája. Bár fiatalon is kapott jó szerepeket, sose volt az ügyeletes szépfiú, aki a pálya elején folyamatosan játssza a jóképű hősöket, amik aztán elfogynak, és alig marad neki valami. “Én már az elején is nehéz feladatokat kaptam, viszont most, negyven után érzem azt, hogy sok mindent rám mernek bízni” – tette hozzá.

Ascher Tamással a Sirály után a nemrég bemutatott Háztűznéző volt a következő közös munkája. “Mindenki máshogy dolgozik; persze, van olyan rendező, aki tényleg azt mondja, hogy legyél nagyon vicces – Ascher nem ilyen. És ez nem feltétlenül rossz! Van, aki azt mondja a színésznek, hogy bátran, szélsőségesen ugorjon bele valamibe, és aztán nézzük meg, hogy milyen, legfeljebb visszaveszünk belőle. Gothár Péter például. Ascher sokkal megfontoltabb, óvatosabb: minden bátor, de felelőtlen kezdeményezésre azonnal lecsap, hogy olyat nem szeretne látni. Ezzel bizonyos mértékig persze meg is bénítja a színészeket a próbafolyamat elején. A próbákon inkább közös elemzés folyik, és valamerre terelődünk. Igazából minket figyel, és ennek alapján alakulnak a karakterek. És amikor a vége felé valami összeáll, akkor már bátorít, már határozott véleménye van, hogy mit szeretne, milyen irányban dolgozzunk tovább” – mesélte Fekete Ernő.

A teljes interjú itt olvasható.

 
 

Kapcsolódó anyagok