“Masszív csaj vagyok” – Ősszel visszatérhet a színpadra Törőcsik Mari

2018 február 22. csütörtök, 11:40

Egy év után hazaengedték a kórházból Törőcsik Marit. A színésznőt velemi házában látogatta meg a 168 óra. Úgy érzi magát, mint akit megrágtak és kiköptek, de – mint mondta – csak röhög ezen, jól van, sétál, olykor megengedi, hogy eljöjjenek hozzá.

Törőcsik Mari

Velemi házában kitüntetett helyen van a Körhinta-filmplakát. Erről szólva elmondta, ajándékba kapta, jó kezdés volt, de utána hosszú-hosszú évekig nem is fogadták el a színpadon. “Major Tamás, a Nemzeti akkori igazgatója azt mondta nekem: hallottam, hogy magát Gellért Endre mariskázza. Így volt, hiszen ő tanított engem a főiskolán. Na, Mariska, mondta Major, én szerződtetem magát, mert Gellért azt mondta, ezt a lányt nekem kell felnevelni. Bodrogi volt a férjem, mondtam neki, figyeld meg, Major üvölteni fog velem, mert semmit sem tudok. Elhatároztam, ha ez bekövetkezik, leteszem a szerepet, és azt mondom neki, tessék engem vidékre elengedni. Major felújította a Vízkeresztet, “56 után nem volt mit játszani. Felmentem a színpadra próbálni, egy idő után Major lehívott. Azt mondta, idefigyeljen, Törőcsik, maga nem tud semmit. Mit csináljak?, kérdeztem vissza. Semmit, válaszolta, egészen kivételes ízlésre vall, ahogy játszik. Maga létezik, csak még nem találta meg a formáit. Mára persze megtaláltam őket” – fejtette ki a Nemzet Színésze.

Korábbi nyilatkozata kapcsán, miszerint mindig tenyerén hordozta a sors, úgy vélekedett: “Most is azért jöhettem haza a kórházból. Amikor Makk Karcsival túléltünk egy dél-amerikai földrengést, akkor is így éreztem. (…) Kiabáltam, Károlyom, menjünk ki! Makk visszakiabált, Mariskám, nem lehet! Borzasztó volt, nyolc és feles földrengést éltünk át. A magyar kereskedelmi kirendeltség vezetője nézte az óráját, azt mondta, néhány perc múlva összedől Lima. Tudta, az épületek rengésbiztonsági szempontból már nem bírnak ki sokat. Két perccel az általa jelzett időpont előtt megszűnt a rengés. Isten mindig fogta a kezem. Elkényeztetett a sors, elém tálalta a színpadi álmokat is, nem kellett vágyakozni rájuk”.

Jordán Tamás azt mondta, szeretne egy közös darabot, a hírek szerint Háy Jánost kérték fel a megírására. Ennek kapcsán elárulta, még csak beszélgetnek a tervről, ahogy arról a monodrámáról is, aminek az eljátszására Koltai Lajos kérte fel. A kérdésre, hiányzik-e a színpad, azt felelte: “Embertelenül sokat dolgoztam még hatvanéves koromban is. Egy hónapban harminckétszer álltam színpadra, vasárnaponként kétszer. Emellett két filmet forgattam. Amikor 1970-ben Makk Károly Szerelem című filmjét forgattuk, szinte mindennap vittek kocsival a vidéki forgatási helyszínről Pestre, ahol színházi próbáim meg előadásaim voltak. Hat hétig naponta két órát aludtam. Volt, hogy a kamera mellett elbóbiskoltam, úgy kaptak el, mert eldőltem. (…) (Most) először úgy éreztem, elpusztulok. De megszoktam. Most jól elvagyok. Jordán Tamás gyakran eljön hozzám. Tudja, ő Szombathelyen színházigazgató. Nemsokára meglátogat Koltai Sutyi is. De a faluban is vannak jó barátaim: Kalauz Balázs meg a felesége, Nórika, meg a szomszéd Margitkám, a boltos Klárika, nagyon sok ember. Járok a Pittyesbe is… A helyi kiskocsma, ahol megiszunk egy Unicumot az egyik helyi öreg barátommal. Művelt ember, sajnos, ő is nagyon öregszik” – árulta el Törőcsik Mari, aki úgy tervezi, ha megerősödik, első útja a Nemzeti Színházba vezet majd.

“Masszív csaj vagyok. Remélem, hogy ősszel mehetek” – összegzett a Nemzet Színésze a 168 óra riportjában.

 

 
 

Kapcsolódó anyagok