A kultúra gyarapít – Szakmai konferenciát rendeztek az ágazat helyzetéről

2018 február 23. péntek, 11:04

A kultúra gyarapít! címmel rendeztek kultúrpolitikai szakmai konferenciát csütörtökön az Országházban.

Hazai kulturális intézmények vezetői, szakemberek, politikai vezetők tekintették át az ágazat helyzetét.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere váratlan akadályoztatása miatt levélben küldte el expozéját, amelyben emlékeztetett: amit a kormányzat az utóbbi nyolc évben tett a kultúra területén, azt a célt szolgálta, hogy megerősítsék a közösségeket, amelyekből a magyar nemzet felépül. Mostanra uniós szinten hazánkban az egyik legmagasabb a kulturális kiadások aránya, a működési célú kulturális kiadások 2010 és 2018 között két és félszeresükre nőttek, és ehhez jön még a kulturális infrastruktúra nagyberuházásainak támogatása. A miniszter felhívta a figyelmet a kulturális rendezvények látogatószámának emelkedésére is.

Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár azt hangsúlyozta, hogy a kultúra stratégiai ágazat, amely hozzájárul a gazdaság eredményességéhez is, az elmúlt két ciklusban a kormány ezért három fő irány mentén fejlesztette a kulturális ágazatot. A kulturális alapellátás program alapvető célja, hogy mindenki minőségi kultúrához juthasson. Hasonlóan fontos, hogy nem leépül, hanem épül a kulturális infrastruktúra, harmadrészt pedig szeretnék presztízzsé tenni a kulturális identitást.

Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója a kulturális fesztiválok nemzetközi kapcsolatokban betöltött jelentőségéről tartott előadást. Tapasztalatai szerint a budapesti és a magyar fesztiválélet európai szinten is egyre inkább a fókuszba kerül, különös tekintettel a Budapesti Tavaszi Fesztiválra (BTF) és a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztiválra. Emlékeztetett arra, hogy a kormányzattal és a fővárossal kötött finanszírozási megállapodás révén 2013-tól szilárd alapokra került mindkét fesztivál pénzügyi helyzete.
“A magyar kultúra része az újra való nyitottság, a tudományos eredmények és az új technológiai eljárások létrehozása. A kultúra inspirál, új eljárások megalkotására ösztönöz a gazdasági életben is” – hangsúlyozta

Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára. Az elmúlt években lezajlott kulturális beruházások közül kiemelte a Nemzeti Hauszmann Tervet, a Liget Budapest projektet, a Magyar Állami Operaházhoz kapcsolódó felújításokat és az Országos Széchényi Könyvtár informatikai megújítását.

Íjgyártó István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkára szerint a Publishing Hungary programmal előrelépés történt a magyar irodalom külföldi pozíciójában, jelen vagyunk a legfontosabb könyvfesztiválokon, alap jött létre a magyar kortárs képzőművészet nemzetközi megjelenítésére, a külföldi magyar emlékhelyek megőrzésére. Fontosnak nevezte, hogy megfelelő nagyságú és rendszeres források álljanak rendelkezésre a jövőben a kulturális intézeti hálózat működtetésére.

Kelemen László, a Hagyományok Háza igazgatója mérföldkőnek nevezte, hogy az elmúlt három évben újjászületett az intézmény otthona a Budai Vigadóban, és a ház Kárpát-medencei intézménnyé vált. A Csoóri Sándor Programot a legnagyobb magyar állami kezdeményezésnek nevezte, amely a hagyományos kultúrát támogatja. Az igazgató felvetette, hogy a közmédián belül szükség lenne egy Kodály Rádióra, amely az igazi hagyományos kultúrát mutatná meg, valamint méltatta a Fölszállott a páva műsorsorozat eredményeit és sikerét.

Igyártó Gabriella, a Népművészeti Egyesületek Szövetsége (NESZ) ügyvezető igazgatója a hagyományos népi kézműves értékeket bemutató, ötezer főt tömörítő szervezet tevékenységét ismertette. Mint elhangzott, a szaktárca támogatásával programot indítottak 35 év alatti fiatalok számára, workshopokat, előadásokat, a népművészek innovatív együttműködését segítő programokat szerveztek.

Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa kiemelte, hogy Budapesten száz éve nem látott léptékű kulturális fejlesztési hullám zajlik, amelyhez hasonló ma nincs Európában. Rövidesen újranyílhat a megújult Szépművészeti Múzeum, először kap saját célra épült otthont a Néprajzi Múzeum, a Magyar Zene Házának építése idén kezdődik. Az Új Nemzeti Galéria a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria 1900 utáni gyűjteményét fogadja majd be, már épül a Pannon Park és zajlik az Olof Palme ház rekonstrukciója is.

Fabényi Julia, a Ludwig Múzeum-Kortárs Művészeti Múzeum igazgatója felidézte, hogy az általa vezetett intézmény 17 tagú nemzetközi hálózat részeként jött létre Budapesten, és ma is szoros kapcsolatokat ápol a bécsi, kölni, koblenzi és oberhauseni Ludwig filiálékkal. A budapesti Ludwig Múzeum szervezi a Velencei Biennálé magyar pavilonjának kiállítását is: idén a Szabadság híd – Új horizontok a városban című projekt lesz látható.

Fekete Péter, a Fővárosi Nagycirkusz igazgatója kiemelte, hogy a cirkuszművészet terén a magyarok megkérdőjelezhetetlenül a világ élmezőnyében vannak. Mint hangsúlyozta, a közép-európai régióban egyedül Budapesten működik állandó cirkuszépület.

Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója arról beszélt, hogy a megújuló Operaház, az Eiffel Műhelyház régóta hiányzó alapvető funkciókat teremt meg az intézmény számára. Az Eiffel Műhelyház 32 ezer négyzetméteren fog működni 380 fős kamarajátszóhellyel, három próbateremmel, nagy gyártóüzemmel, raktárbázis, képzőközpont, látogatóközpont, jelmezkölcsönző és rekreációs központ is lesz egyben.

Ugron Zsolna, a Magyar Turisztikai Ügynökség kulturális stratégiáért felelős igazgatója elmondta, hogy egy kulturálisturizmus-fejlesztési stratégián dolgoznak. “Azt szeretnénk, hogy a hazánkat láttató perspektíva a következő tíz évben kitáguljon és a magyar kultúra kiemelkedő minőséget jelző hívószóvá váljon” – hangsúlyozta.