“Leginkább a tekintélyelvűség kérdése izgatott” – Benkó Bence és Fábián Péter válaszolt

2018 március 10. szombat, 8:15

A k2 Színház osztálytermi előadásairól kérdezte Benkó Bence és Fábián Péter rendezőket a HVG.


A HVG cikkéből:

“A miénk egyféle megközelítés, de ezer módon fel lehet dolgozni az ókori tragédiát úgy, hogy ma is érdekes legyen és hasson. Csak az a baj – ezt tapasztaltam én is középiskolában –, hogy nagyon gyakran meg sem próbálják közel hozni a mához, túlzottan tiszteletben tartják a klasszikus szöveget. Pedig éppen akkor lesz izgalmas, ha megvizsgáljuk, hogyan vonatkozhat ránk, mi érintheti nagyon élesen a mai gimnazistákat a darab által felvetett problémakörből” – mondta Fábián Péter az Antigoné kapcsán, hozzátéve: sokáig tartotta magát az a felvetés, hogy egy tévéstúdióban játszódjon az előadás, egy hírműsorba hívják be Kreónt, és ott faggassák a történtekről. Azután az egyik improvizáció során született meg az ötlet, hogy egy az egyben azt az alaphelyzetet használják, amit a gyerekek nap mint nap átélnek: a darab egy osztályteremben játszódik egy magyarórán, ahol a tanár az Antigonét tanítja éppen.

Benkó Bence és Fábián Péter

Benkó Bence és Fábián Péter

“Leginkább a tekintélyelvűség kérdése izgatott, hogy hol van az a pont, ahol már nem hihetjük el a tanár szavait pusztán azért, mert jár neki a tisztelet, vagy hogy mit jelent egy diák megalázása. Folyamatosan párhuzamokat kerestünk, hiszen az eredeti darab szituációit fordítjuk le a diákokkal előforduló iskolai helyzetekre. Az uralkodónak az iskolában a tanár feleltethető meg, a lázadó Antigoné lehet egy tanuló az osztályból, és így tovább. Az előadásnak az a része pedig, ami nem az antik darabból származik, tehát az irodalomóra kerettörténete, előre rögzített szabályok szerinti improvizációk során alakult ki. Amikor terepen vagyunk, tehát egy gimnáziumi osztályteremben és nem a MU Színházban, egészen más a hangulat, közbeszólnak előadás alatt is, vitatkoznak a darabbéli tanárral, sokkal kevésbé kezelik a helyzetet színházi előadásként. Az, hogy milyen a saját tanáruk, alapvetően meghatározza, hogy mennyire mernek beleszólni az előadásba, véleményt nyilvánítani. A diákok többnyire azonnal pozicionálják magukat, hogy a tanár-Kreónnal vagy Réka-Antigonéval vannak-e” – számolt be Fábián Péter.

A Robert Merle Mesterségem a halál című könyve alapján létrejött Hűség című előadásról Benkó Bence elmondta, már régóta foglalkoztatta a regény színpadi feldolgozása, mivel számtalan olyan előadással találkozhatunk, ahol a második világháborút az elszenvedők szemszögéből ábrázolják, de kevés darab van, ahol azt követhetjük végig, hogy a másik oldalon állók hogyan lettek olyanok, amilyenek. “Azt akartuk megmutatni, hogyan változott, milyen hatások érték gyerekkorától, milyen közegben nőtt fel Rudolf Höss. Egy átlagos fiú, aki jót akar, ráadásul tehetséges is, csak a körülötte lévők irányítják. Ha más helyre, más időbe és társadalomba születik, akkor nem haláltábort, hanem egy modern kórházkomplexumot hoz létre. Onnan indítjuk a beszélgetést is a diákokkal, hogy adott egy ember, aki számára természetes a közeg, amelyben él, az apja gondolkodása, elfogadja ugyanúgy, ahogy a rendszert is, amely körülveszi, neki ez a természetes, és nincs rálátása kívülről. Amikor meghal az apja, akkortól van baj, mert nem tudja pótolni a tekintély-személyt, elbizonytalanodik és elveszetté válik” – hangsúlyozta a k2 Színház rendezője.

A teljes interjú itt olvasható.