“Brecht minden lényegi dolgot belesűrít” – Érkezik Bodó Viktor A szecsuáni jólélek rendezése

2018 március 27. kedd, 8:12

A Tavaszi Fesztivál izgalmasnak ígérkező eseménye a Katona József Színház és a Heidelbergi Színház közös produkciója, A szecsuáni jólélek. Bodó Viktor rendezőt a Papageno kérdezte.

Mészáros Blanka, Dankó István, Mészáros Béla / Fotó: Sebastian Bühler

A Papageno cikkéből:

“Művészileg fontos szempont volt, hogy az előző munkáim során megismert Lisa Förster színésznő alkalmas A szecsuáni jólélek kettős, férfi-nő szerepének eljátszására. Rendkívüli tehetség, akiben jelen van a törékenység és finomság mellett az az elementáris pusztító erő, amely szükséges a szerephez. Német-magyar koprodukció lévén olyan praktikus szempontokat kellett figyelembe venni, hogy hány, milyen életkorú magyar színész vehet részt az előadásban vendégként, továbbá indokolt legyen, hogy akcentussal beszélnek. Az isteneket alakító katonás színészek, Mészáros Blanka, Mészáros Béla és Dankó István mellett az Örkény Színház tagja, Szandtner Anna került be a csapatba” – mondta Bodó Viktor, aki harmadik alkalommal rendezett Heidelbergben.

Bodó Viktor / Fotó: Horváth Péter Gyula, nullahetegy.hu

Bodó Viktor / Fotó: Horváth Péter Gyula, nullahetegy.hu

A rendező hangsúlyozta, külföldi előadások esetében nem törekszik rá, hogy az éppen aktuális eseményekre reagáljon, hiszen nem ismeri igazán pontosan az ottani történéseket. Kölnben felkérték A revizor megrendezésére, de éppen azért adta vissza, mert nincsenek ismeretei a német korrupcióról. “Brecht esetében semmilyen erőfeszítést nem kell tenni, hogy jelen idejű legyen a történet, ugyanis ő alapvető emberi bűnökről beszél, szándékosan szárazon és humortalanul vagy igen rafinált vagy inkább ördögi huncutsággal” – mutatott rá az alkotó.

Lisa Förster (Shen Te), Dankó István, Mészáros Béla, Mészáros Blanka / Fotó: Sebastian Bühler

“A darab alapproblémája, hogy tudjuk-e teljesíteni az istenek kérését, hogy legyünk jók, ha akkor viszont bedarál minket a környezet. Nem lehet. Vagy lehet? Ők sem tudják megmondani a végén. Ezért szakad szét Sen Te. Tragikusan. Törvényszerűen. A szecsuáni jólélek esetében színészközpontú színházra törekedtem. A díszlettervezőtől is azt kértem, olyan játékteret tervezzen, ami a legpraktikusabb és a legfontosabb információkat tartalmazza. Ugyanígy a jelmeznél, egyszerű, kevés eszköz, semmi cicoma. A színészek két oldalt ülnek, minimális megoldásokkal jelenik meg a dohánybolt, majd a dohánygyár. (…) Brecht iszonyatosan pontos képet mutat az emberi aljasságról. Ha most élne, biztos ‘idevágna’ nekünk egy darabot Magyarországra. A szecsuáni jólélekben kissé meseszerűen a mi belső vitánkat is tükrözi az istenekkel való szembekerülés, illetve a nekik való megfelelés. Ez a darab olyan kérdéseket boncolgat a Brechttől megszokott fanyar humorral, amelyek aktuálisak, amíg ember létezik a földön: a világ alkalmas-e arra, hogy az ember jó lehessen benne. Egyáltalán mi a jóság? Brecht tulajdonképpen minden lényegi dolgot belesűrít a szövegbe. Nem kell további illusztráció, különben csak zavaró és kellemetlenül díszített lesz az anyag. Sokat foglalkoztunk a színészi átváltozással nőből férfivé, amihez stilizált megoldásokat találtunk, de leginkább a habitusnak kell megváltoznia. Lényegében minden a színészek kezében van. Nekem most nagyon jólesett ez a fajta színházcsinálás, az intenzív munka a színészekkel” – számolt be Bodó Viktor.

A teljes interjú ide kattintva olvasható.

 
 

Kapcsolódó anyagok