“Nem kell megfelelnem senkinek” – Debreczeny Csaba válaszolt

2018 április 06. péntek, 11:21

Tizenöt évet töltött az Örkény Színházban, ahonnan két éve távozott, azóta szabadúszó. Debreczeny Csabát a Színház.net kérdezte.

A Színház.net cikkéből:

“Két évig húztam, de tudtam, ha nem változnak a szerep-lehetőségeim, lépnem kell. Vacak volt, amikor eldöntöttem, hogy már nincs tovább. De nekem megkönnyebbülés volt, amikor bejelentettem. Váratlanul ért mindenkit, s jólesett, hogy többen szerettek volna marasztalni. (…) Tudtam, hogy nem akarok megint társulathoz szerződni. Tizenöt évig voltam az Örkényben, ami az ország egyik legjobb színháza, talán szakmailag és emberségben a legjobb társulata. Feltettem a kérdést, akkor innen hova? Szívem szerint egyetlen színházhoz szerződnék, újra az Örkénybe” – mondta Debreczeny Csaba.

Debreczeny Csaba

Debreczeny Csaba

A színész elárulta, azért jött el az Örkényből, mert úgy érezte, nincsenek kihasználva a színészi kapacitásai. Korábban is hívták több helyre, de az állandó társulati lét mellett képtelenség volt összeegyeztetni más előadásokat. Ez most lehetővé vált, játszik az Átriumban, a Rózsavölgyi Szalonban, a Játékszínben, a Madáchban, a Belvárosi Színházban és Fehérváron. Ez nagyjából annyi előadást jelent, mint amennyi elfogyott az Örkényből.

“Az egész szakmánk kiszolgáltatott. Ha társulatnál vagy, azért, hogy az ottani rendezőknek, igazgatónak úgy tudj megfelelni, hogy szerepet kapj, hogy szeressenek. A mostani helyzetemnek az a szabadsága, hogy azok hívnak, akik engem akarnak. Nem kell megfelelnem senkinek, csak annak a produkciónak, amiben játszom. Ez szakmai kérdés. S csak ezután jön az, hogy mennyire tudsz velük harmonikusan együtt dolgozni. A simulékonyság, a jó értelemben vett szervilizmus is valamennyire a szakma része” – véli Debreczeny Csaba.

A színész azt is elmondta, mindig hatalmas szerencséje volt a pályán. “Zsámbéki Gábor osztályában végeztem, utána rögtön a Katonába kerültem. Onnan szintén az én döntésem alapján jöttem el, s mentem Kecskemétre, az akkor alakuló Bal József vezette új társulathoz. Nagyon fiatal, klassz csapat volt, szerettem ott lenni. Mivel jól éneklek, az összes zenés szerepet én kaptam, de amiket szerettem volna, a jó prózai szerepeket is, másokra osztották. Ez konfliktus is volt. Közben a város vezetése új igazgatót akart. Az utolsó év már nagyon nehéz és bizonytalan volt. Ekkor hívott Bálint András a Radnótiba. A süllyedő hajót elsőként hagytam el. A Radnóti valamiért nem jött be. Abban az időben nagy volt a fluktuáció a fiatal színészek között. (…) Kecskemétből jó bázis lehetett volna, de annak rajtunk kívül álló okokból lett vége. A Radnótiban nem én lettem a Trepljov, a Rómeó. A Sirály Trepljovja volt az utolsó csepp a pohárban, amikor vendégszínészt hívtak a szerepre. Úgy éreztem, jó színész vagyok, mégsem használnak úgy, ahogy lehetne. Felálltam. Az Örkényben is ez történt. Rengeteg jó és fontos szerep, többek között a János király, a Finito után hirtelen nagy csend lett. Negyven évesen kellene a csúcson lenni, s akkor kezdtek mellőzni. Úgy éreztem, ha maradok, megkeseredem” – emlékezett Debreczeny Csaba.

A teljes interjú itt olvasható.