Mácsai Pál: “A felfedező munka a színházban alapvető”

2018 április 14. szombat, 7:28

Az Örkény Színház igazgatóját a színészet és a lélektan kapcsolatáról is kérdezte a Mindset magazin.

A Mindset cikkéből:

Mácsai Pál elsőként a Terápia sorozatról ejtett szót, elmondta, számított a sikerre, mert a forgatókönyv egy nagyon kiérlelt anyagnak tűnt. “Az HBO nem az alaphelyzettel vállalt rizikót, az sok országban bevált már. Ők az elég független magyar verzióval és a magyar színészekkel kockáztattak. Én persze a kollégáimban és rendezőinkben bíztam, de abban, hogy én magam el tudom-e játszani, nem voltam biztos. Ez újdonság volt nekem, a sorozat is, a munka tempója is, a szerep is – hogy lehettem volna biztos? Nem is forgattam sokat korábban. Az ember hiába ért valamit, hiába képzeli el, nem biztos, hogy el tudja játszani. És valószínű, hogy azonnal nem is tudja. Az első négy epizódot a végén újra is forgattuk, állítólag nem miattam, de ismerjük az ilyen kegyes mellébeszéléseket” – mesélte a sorozat főszerepét, Dargay András pszichológust alakító színész.

Mácsai Pál / Fotó: 24.hu, Fülöp Dániel Mátyás

“A néző szorít a hőseiért, és mindegy, hogy a vonattetőn lövöldöznek egymásra, vagy két fotelben vannak életveszélyben: ugyanúgy azonosulunk velük. Krimi is, nyomozás: amit keresünk, bennünk van ugyan, de rejtekezik, és rejtnyelven üzen. Meg kukkolás is, voyeur film: egy terápiás ülés két emberre tartozik, mint a szerelem. Meg a ritmusa is ravasz, pontosan másolja a terápiák ritmusát: heti egy találkozás, az ülések között pedig dolgozik belül az, ami az előző ülésen történt. Jó bonyolult hatásmechanizmus” – mutatott rá Mácsai Pál.

A színész elárulta, van benne elemző hajlam, és természetesen a színházban is sokat foglalkoznak úgymond pszichológiával, hiszen a színpadi cselekvéseknek legfőképp lélektani okai vannak. “Az, amit az ember a színpadon kimond, csak a jéghegy csúcsa. Miért mondja a szereplő azt, amit? Arra válaszol, ami a helyzetben van, vagy valójában másról beszél? Ez a felfedező munka a színházban alapvető, mi ezt megtanuljuk a szerepeinkre vonatkozóan, és ennyiben nekem ez ismerős terep” – mondta Mácsai Pál, aki annak idején a színészet pszichológiájából szeretett volna doktorálni. “Az érdekelt, hogy mi történik velünk a színpadon, amikor szerepet játszunk. Hiszen egy tudatállapot-változásról van szó, aminek köze van mindenhez, amit a pszichológia tudománya vizsgál és ír le. Mi ez az egész, amikor elhisszük magunknak, hogy nem azok vagyunk, akik, illetve úgy teszünk, mintha ők lennénk, és részben azok is vagyunk, részben meg nem. Tudatos és ösztönvilági szakma egyszerre a miénk” – tette hozzá a művész.

Mácsai Pál arról is szót ejtett, hol látja magát öt év múlva: “Nem szeretném, ha ugyanabban a szituációban lennék, amiben ma. Muszáj, hogy valamilyen módon helyzetet teremtsek arra, hogy azzal is foglalkozzak, amivel eddig nem. Adódik a kérdés, hogy ez mi? Tulajdonképpen nem tudom megmondani. A napi rutin rendjén van, ez a dolgom. Ezzel együtt azt érzem, hogy visszatart olyan dolgoktól, amikkel szintén foglalkoznom kellene. Erről két év múlva kell döntést hozni, ami messze is van, közel is. Majd meglátom.”

A teljes interjú itt olvasható.

 
 

Kapcsolódó anyagok