Pálmai Anna: “A színház mindig is jobban érdekelt, mint a valóság”

2018 április 26. csütörtök, 7:14

A Katona József Színház színésznője nem akar hibátlan szépség lenni, sokkal fontosabbnak tartja a belső, emberi tartalmakat. Diétáról, elhivatottságról, színész és szerep viszonyáról mesélt Pálmai Anna a wmn.hu-nak.

A wmn.hu interjújából:

Arra a kérdésre, hogy színésznőként mekkora nyomás hárul rá a kinézetével kapcsolatban, Pálmai Anna így felelt: “…az, hogy mi van a testeddel, mindig pontosan tükrözi az aktuális lelkiállapotodat. Én nagyon hiszek az „ép testben ép lélek” igazságában” (…) Megtanultam a legfontosabb alapszabályokat: mindent lehet enni, csak arra kell figyelni, hogy mennyit és mikor. Azóta tudom tartani a formámat (…) Most, hogy 34 éves lettem, és átléptem a bűvös krisztusi kort, tényleg sok mindent megértettem. Többek között azt, hogy már nem fontos, nem is lehet, és legfőképpen nem is akarok minden elvárásnak megfelelni. (…) Engem lenyűgöz a hibátlan szépség, de igazán izgalmasnak az emberi tartalmakat gondolom. Most ott tartok, hogy próbálok magamnak ebben az egészben egy ösvényt vágni. Megkülönböztetni azokat az elvárásokat, amiket kihívásnak élek meg, azoktól, amiknek lehetetlen megfelelni és csak agyonnyomnak” – mondta a színésznő.

Nagy Dániel Viktor, Pálmai Anna, Schruff Milán / Belvárosi Színház: Love, love, love / Fotó: Takács Attila

Szirtes Ági lányaként már gyerekkorában képet kapott a színház világáról, annak minden örömével és árnyoldalával együtt: “Sok fájdalommal és keserűséggel jár ez a pálya – nyilván, mint sok más hivatás –, csak itt az idegrendszer is jóval hamarabb elhasználódik. Ezért csak akkor szabad csinálni, ha valaki boldog tud lenni színészként – ha nem, akkor valami mást kell csinálni. Én tudom magamról, hogy csak így tudok boldog lenni, akkor is, ha hullafáradt vagyok, és akkor is, ha rengeteg lemondással és áldozattal jár (…) Engem sokan vádoltak azzal – tanáraim, szerelmeim –, hogy fogalmam sincs az „igazi” életről. Pedig be tudom fizetni a sárga csekket, sőt néha még szeretek is postára menni, én is ebben a világban élek, de az igaz, hogy a színház mindig is jobban érdekelt, mint a valóság. Most is szívesen megyek színházba akkor is, ha egy héten öt estét játszom. Engem feltöltenek a jó előadások” – mesélte Pálmai Anna.

Mészáros Béla, Zsámbéki Jakab, Pálmai Anna / Kaukázusi krétakör / Katona József Színház / Fotó: Horváth Judit

Mészáros Béla, Zsámbéki Jakab, Pálmai Anna / Kaukázusi krétakör / Katona József Színház / Fotó: Horváth Judit

A színésznő szerint a komikus és tragikus szerepeket egyaránt komolyan kell venni: “Szerintem ezek a határok kezdenek elmosódni abban az értelemben, hogy a Katonában is játszunk könnyedebb darabokat, de ami a fontos, hogy mind valami lényegit keres az életetünkről. Nem gondolom, hogy a tét nélküli viccelődésnek lenne bármi értelme. Számomra az a vicces, ami halálosan komoly.  Az üres jópofáskodást nézni és csinálni sem szeretem, bármelyik színházról vagy előadásról is legyen szó”.

Pálmai Anna / Belvárosi Színház: Love, love, love / Fotó: Takács Attila

A Belvárosi Színház Love, love, love című előadásában Sandrát, egy domináns és ellenszenves nő szerepét játssza, melyről így nyilatkozott a színésznő: “Az ilyen emberek ugyan nem kellemesek, de valljuk be, nagy hatással vannak ránk a szabadságuk és öntörvényűségük miatt. Csak nem feltétlenül szeretnénk a gyerekük lenni… Én színészként nem kérhetek bocsánatot a nézőktől, amiért egy ilyen embert játszom. Bár volt olyan előadás, amikor éreztem a levegőben a felém áradó néma ellenszenvet, és hát, mit mondjak, nagyon rossz volt. Egy színész szerintem általában kedveli, ha együtt éreznek vele és szeretik (…)  De igazából tőlem is függ, hogy egy karakter mennyire rétegelt, és mennyi igazsággal van megtöltve. Nem hiszem, hogy vannak fekete-fehér, jó meg rossz szerepek, mint ahogy az élet sem ennyire pofonegyszerű. Színészként én formálom valamilyenné a szerepeimet, és hiszem, hogy az emberi minőségem nagyban közrejátszik a színészetemben. Hálás vagyok, hogy A kaukázusi krétakörben Székely Kriszta rám osztotta Gruse szerepét, mert emberileg és szakmailag is a legfontosabb állomása az életemnek” – nyilatkozta.

A teljes interjú itt olvasható.