“A fantázia az, ami minket működtet” – Nagy-Kálózy Eszter és Rudolf Péter volt az Alinda vendége

2018 május 07. hétfő, 8:11

Most épp a Szomorú vasárnapban szerepelnek együtt, de a közös munka 18 éve kezdődött. Hogyan hatnak egymásra az életben és a színpadon? Mi történik, amikor megnézik egymást színpadon?

18 éve játsszák ‘És Rómeó és Júlia’ című előadásukat. “Ez az az előadás, amiről egy pillanatig sem merült fel bennem, hogy unom. Vannak olyan előadások, amit eljátszik az ember százszor, majd felteszi a kérdést: mi a motivációm? Ebben soha, pedig már 420 előadás körül járunk” – mondta Nagy-Kálózy Eszter.

Arra a kérdésre, hogy a darabban mennyire van benne a saját életük, Rudolf Péter azt felelte: nem tud benne lenni, annyira specifikus a produkció, hiszen ketten alakítanak minden szerepet. “Ha már egy ilyen rendszer felállt, ez nem akkora kunszt. Egy hónapig próbáltuk az első öt oldalt, utána ráállt az agyunk” – tette hozzá.

Sándor Pál legújabb filmjében, a Vándorszínészekben is házaspárt alakítanak. “Bizonyos dolgok vagy megtörténtek, vagy nem, vagy vele, vagy mással. Nyilván a fantázia az, amiből az ember táplálkozik. Persze, hogy kellenek tapasztalatok, kellenek élmények, kell maga az élet ahhoz, hogy az ember a színpadon valóságossá tudjon tenni karaktereket, figurákat, de valahol mégis azt gondolom, hogy a fantázia az, ami közben minket működtet. És van rá fantáziája az embernek, hogy a fájdalmak milyenek, az örömök milyenek, és a szerelmek milyenek” – fejtette ki Nagy-Kálózy Eszter.

“Fontos kérdésről beszélgetünk, amire igazán még senki sem adott választ: mi is a színészet, miből áll össze? Mennyi az én személyiségem, mennyi a megfigyelés, az ösztön, mennyi a tudatosság, mert mégiscsak közben ritmus? Nagyon nehéz fülön csípni, hogy mi a színészet, mert rögtön elkezd dadogni az ember, ha pedig nem kezd el dadogni, akkor azt mondják rá, hogy nem is jó színész, mert túl tudatos” – mutatott rá Rudolf Péter.