“Nem múzeumlátogatást tervezünk, hanem szabad asszociációt” – Székely Kriszta és Nagy Ervin az Ithakáról

2018 május 17. csütörtök, 8:45

Új bemutatóra készül a Katona József Színház: május 19-étől látható az Ithaka.

Székely Kriszta rendezővel és az Odüsszeuszt játszó Nagy Ervinnel a darabról, színházcsinálásról, színészi túlterheltségről beszélgetett a 24.hu.

Székely Kriszta és Nagy Ervin / Fotó: Marjai János / 24.hu

A 24.hu interjújából:

Székely Kriszta elárulta, a darabválasztásnál fontos szempont volt, hogy a Katonában dolgozó színészekre gondolva keressen szöveget: “A választás egyik oka az Ervinnel való közös munka lehetősége, illetve vágya volt. A másik az, hogy szeretek ,,életveszélyes” helyzetekbe kerülni(…) Az Odüsszeia olyan szövegfolyam, ami alapvetően nem kiált a színházért, olyan kihívás elé állítja a rendezőt, ami egészen máshogyan mozgatja meg az agyát, a vizuális fantáziáját, mintha egy színpadra írt szöveggel dolgozna” – hangsúlyozta a rendező.

Nagy Ervin a darabról elmondta: “Eret vágnék magamon, ha az eredeti szöveggel kéne dolgozni, ahhoz annyi közöm van, mint egy szép tárgyhoz, amit megnézek a múzeumban. Egy színésznek tudnia kell jól elmondani egy-egy oldalt az Iliászból vagy az Odüsszeiából is, mert az értelmes beszéd a dolga, de sokkal izgalmasabb az átértelmezett szöveget tolmácsolni. Az már magában hordozza a meglepetést, amit a nézőknek akarunk okozni. Szövegeffektként alkalmazzuk az eredeti művet.  Helyenként, amikor hirtelen elkezdünk jambikus lüktetéssel beszélni néhány mondat erejéig, megcsillantjuk a megtépázott hősünk eredeti dicsfényét. Ez olyan hatásos eszköz az előadásban, mint egy jól sikerült poén. Nem múzeumlátogatást tervezünk, hanem szabad asszociációt arról, hogy egy negyvenéves, ereje teljében lévő csávó miért nem tud partra érni, mitől nem tudja megvalósítani, amit eltervezett” – mesélte a színész.

Nagy Ervin / Fotó: Marjai János / 24.hu

Székely Kriszta hangsúlyozta: “Az eposz – Odüsszeuszt heroizálva, szép köntösbe bújtatva – sok minden mellet arról is szól, hogy az akkori világ számára ismeretlen szigetekre vetődve milyen kultúrákat néznek le, dúlnak fel és tesznek tönkre. Erről óhatatlanul eszünkbe jutnak a párhuzamok, ami jó. Magunkból fogalmazva kapcsolódunk ehhez a történethez, és akkor dolgozunk jól, ha a nézőkben a magyar társadalom aktuális állapotára vonatkozó gondolatokat indítunk el” – szögezte le a rendező.

A közös munka kapcsán Nagy Ervin elmondta, teljesen meg van elégedve Székely Kriszta munkamódszerével: “Szeretem, ha színészként nyomot hagyok egy előadáson, és nagyon nem bírom az idomítást (…) Nagyon jó pingpongban vagyunk Krisztával. Nyitott arra, hogy jó értelemben véve bohóckodjak, lubickoljak a szerepben, sokszínű Odüsszeuszt mutassak. Ma már csak ilyen közös munkával működik a jó színház. Ahol nem így működik, onnan kisétálok” – árulta el a színész.

Székely Kriszta / Fotó: Marjai János / 24.hu

Székely Kriszta szerint az Ithakával más kérdést állít középpontba, mint eddigi rendezéseiben: “Eddig a nők problémáiról csináltam előadásokat, de párhuzamosan ott van az a kérdés is, hogy hogyan akarjuk láttatni a férfiakat, és hogyan megy tönkre az életük, ha nem tudnak megfelelni a héroszképnek (…) Azt gondoltam, ha egy akkora férfitoposzhoz, mint Odüsszeusz, úgy nyúlunk, hogy a léte nehézségeit mutatjuk meg, színesen, és a férfiasság bizonyos attribútumait közösen ki-kikacagjuk, akkor nagy egészében erről is tud szólni az Ithaka. Bízom abban, hogy az előadás végső olvasata genderfelszabadító lesz: az isteni férfi is emberré válik” – mondta.

A kérdésre, hogy a színészet mellett nem vágyik-e a rendezésre is, Nagy Ervin így válaszolt: “A művészi énemet rendezés nélkül is kiélem, utána pedig szeretek emberként létezni. Nem vagyok megveszekedett művész, aki éjjel-nappal alkot. Engem tényleg érdekel az élet, és nem csak úgy, mint két művészeti fellépésem közötti dolog (…) Azt gyakorta elfelejtik a színházak, hogy fel is kell töltődnünk. Utána jobb színészek leszünk. Látom a széthajtott kollégákat, akiknek kihagy az agyuk. Olyanok, mint egy kiaknázott bánya (…) Ha valaki folyton a színházban van, leszokik az életről, és nem tud honnan töltekezni. Olyan lesz, mint egy hajótörött. Ebbe az ördögi körbe nem szeretnék belekerülni” – nyilatkozta a színész.

Szerző: L. Horváth Katalin

A teljes cikket ide kattintva olvashatja.

Az Ithaka koreográfusával, Hód Adriennel készült interjút pedig itt.

 
 

Kapcsolódó anyagok