Cseke Péter: “Nem titkolt célom, hogy átkerüljünk a nemzeti kategóriába”

2018 május 26. szombat, 10:16

Két igazgatói ciklus után harmadszor is elnyerte a kecskeméti színház igazgatói posztjára kiírt pályázatot. Cseke Pétert az Origo kérdezte.

 

Az Origo cikkéből:

“Főiskolásként a Vígszínházban voltam gyakorlatos, ahol szép feladatokat kaptam. Például Az ifjú W. új szenvedéseiben játszottam az Egri Márti által alakított Charlotte férjét, benne voltam a Popfesztiválban is. A Nyaralni mindenáron előadásban kaptam egy egymondatos szerepet, amely feldúsult tizenkettőre. Az egyik főpróbát megnézte a színház igazgatója, Várkonyi Zoltán, és azt mondta a többi színésznek: ‘Azt a főiskolást tessék csak figyelni!’ A nevemet sem tudta, de példaként hivatkozott rám – miközben persze majdnem elsüllyedtem ott a legnagyobb színészek előtt. Azért azt biztosra vettem: odaszerződtetnek. De nem hívtak. Babarczy ajánlotta, hogy menjek az akkor fénykorát élő kaposvári színházhoz, ám úgy éreztem: ott majd azt játszhatom, amihez Koltai Robinak nincs kedve. Hívtak vissza a 25. Színházhoz is, de az már nem az én világom volt. Végül a debreceni színház akkori igazgatója, az operarendező Kertész Gyula, illetve főrendezője, Sándor János ajánlották fel: náluk sokat és jókat játszhatom. Horatio szerepével kezdtem a Hamletben, akit Cserhalmi György alakított” – mesélte Cseke Péter.

Cseke Péter / Fotó: Ujvári Sándor

Cseke Péter / Fotó: Ujvári Sándor

Öt év után, 1981-ben átszerződött a Madách Színházba, ahol kilenc évadot töltött. Erre az időszakra így emlékszik: “Szerettem volna Pestre jönni, és Ádám Ottó mégiscsak tekintély volt a szakmában. Ám akkor láttam először Madách színházi előadást, miután aláírtam a szerződést. A Patikát adták, éppen Húsvét volt, és az egyik szereplő vízi pisztollyal lépett színre, majd elkezdte locsolni a színésznőket. Kezembe temettem az arcomat, arra gondoltam: ‘Te jó ég, hová kerültem?’ Nagyszerű színészek is voltak ott, de azt csak ők tudnák elmondani, miként érezték magukat akkoriban. (…) Azért játszottam olyan szerepeket, mint Camus Caligulájának címszerepe vagy a Királynő katonáinak főszerepe, a Macskák Elvisz Trénje. Olyan színészóriásokkal, mint Tolnay Klári, Sztankay István, Sulyok Mária, Mensáros László. Ennek ellenére próbáltam továbblépni, de nem ment. Posztgraduális rendezőképzésre is jelentkeztem. Ádám Ottó indította az osztályt, azt mondta, őrültség, amit tervezek, de próbáljam meg. Az utolsó felvételi fordulón rúgott ki. Akkor azt mondta: esetemben időpocsékolás az egész, hiszen én amúgy is rendezhetek. Abba nem akart belebonyolódni, hogy miként, amikor havonta harmincnégy előadást játszom a színházában.”

Amikor a 2008-as pályázaton elnyerte a kecskeméti Katona József Színház direktori posztját, nemcsak politikai szempontok alapján támadták, hanem szakmai kompetenciáját is megkérdőjelezték. “Sokan azt gondolták, olyan színházat akarok csinálni, mint amilyen a Madách volt az ottani éveim alatt. Tudomásul vettem, s mindenkinek azt mondtam: adjatok egy évet, azalatt kiderülhet, mit gondolok a színházról, milyen irányba indulok. Másfél évvel később megkeresett az azóta elhunyt neves kritikus, Koltai Tamás, és azt mondta: ‘Bocsánatot kérek!’ Ő korábban nagyon kikelt a kinevezésem ellen” – mondta Cseke Péter, aki harmadik igazgatói ciklusát kezdi a teátrum élén.

“A színház kínálata színes, a biztos közönségsikert jelentő bemutatók mellett olyan művészszínházi előadásaink is vannak – adott esetben persze a színház azokkal kompatibilis játszóhelyein –, amelyeket például Zsótér Sándor vagy Szász János vitt színre vendégként. Játszunk operát is, van egy csodálatos balett-tagozatunk. Magyarországon a színházakat három státuszba sorolják: az első a nemzeti, a második a kiemelten támogatott, a harmadik az egyéb. Mi a kiemelten támogatottak közé tartozunk, ugyanakkor kínálatunk és más mutatóink szerint is teljesítjük már mindazt, amit az ország nemzeti színházai teljesítenek. Nem titkolt célom, hogy átkerüljünk ebbe a kategóriába” – hangsúlyozta a direktor.

A teljes interjú itt olvasható.

 
 

Kapcsolódó anyagok