Tasnádi István: “Nagyobb tétje van a színpadi szövegnek”

2018 június 11. hétfő, 8:12

Nemrég jelent meg Cyber Cyrano és más színdarabok című drámakötete. Erről, a fiatalabb generációkról és a kötelező olvasmányokról is kérdezte Tasnádi Istvánt a 061.hu.

A nullahategy.hu cikkéből:

“A költészetről, magáról a költő személyéről bennem kialakult kép egy idealizált kép volt. Gyerekkoromban Petőfi Sándorért rajongtam, az ő bátorsága, heroikus küzdelme, haza és szerelem melletti kiállása lenyűgözött. Ebből következően egyértelmű volt, hogy egy nagy költő nem tehet mást, mint hogy éljen gyorsan, színesen, haljon meg fiatalon, de előtte tegyen le egy komoly életművet. Aztán nagyot koppantam, mert látnom kellett, hogy manapság a költői élet nagyon is prózai színezetet kapott. Az első verseskötetem dedikálásán egy Kossuth-díjas, nagyszerű költővel, Rába Györggyel ültem a könyvhéten, vártam az olvasóimat, de az olvasóim valahogy nem akarództak jönni. Rábánál hasonló volt a helyzet. Leginkább az bántott, hogy ez az állapot őt nem viseli meg. Rájöttem, az irodalmi élet egy szűk társaság köré szerveződik, eljárnak egymás felolvasására, díjakat osztanak egymásnak és ennyivel bőven megelégszenek. Ebből én nem kértem, a saját habitusomtól ez a hozzáállás jócskán eltért. Időközben bekerültem egy diákszínjátszó csoportba, színészkedtem, jeleneteket írtam, éreztem, nagyobb tétje van ott a szövegnek, jóval nagyobb hatást érek el a színpadra írt munkáimmal” – mondta Tasnádi István azzal kapcsolatban, hogy az 1993-ban megjelent Walter Egon válogatott búcsúlevelei című verseskötete után végleg hátat fordított a versírásnak.

Tasnádi István / Fotó: Szöllősi Mátyás, tasnadiistvan.hu

Tasnádi István / Fotó: Szöllősi Mátyás, tasnadiistvan.hu

Arra felvetésre, hogy a drámaíró Tasnádi István mostanában háttérbe szorult a forgatókönyvíró Tasnádi Istvánhoz képest, az alkotó így felelt: “Ezt én nem érzékelem. Pár hónapja is volt bemutatóm Székesfehérváron, ahol a Kartonpapa című darabom adták elő. Most a Katona József Színházzal tervezünk egy közös bemutatót. Valós tény, hogy a színházak kapacitása, a színházi kockázatvállalás megváltozása miatt egyre kevesebb felkérés érkezik. A csökkenő állami támogatás mellett a színházi törvény megengedi, hogy a vállalkozói szférából lehessen pénzhez jutni. Emiatt létrejött egy újabb függőségi viszony, mindenképpen sikeresnek kell lenni. Ritkábban kockáztathat egy igazgató egy kortárs magyar ősbemutatóval. A színházra írás nem magányos műfaj, mint a versírás, sok minden egyéb, — épület, rendező, pénz — befolyásolja a megvalósulást.”

Új drámakötete kapcsán Tasnádi István elmondta, a Nézőművészeti Főiskola című darabja alkalmi előadásnak indult, és már 15 éve műsoron van, mi több, Németországtól egészen Bulgáriáig bemutatásra került. “Az írás pillanatában fogalmad sincs arról, milyen utóélete lesz a szövegnek. Az East Balkán megírása előtt alaposan felkészültem, anyagot gyűjtöttem, a hétvégi kamasz buli-szubkultúra bemutatása, feltárása volt a célom, s úgy érzem, ezt az elvárást sikerült is teljesítenem” – tette hozzá a szerző.

A kötelező olvasmányok körüli vitával kapcsolatban a drámaíró megjegyezte, a Bánk bán eredetiben olvashatatlan. “Zsótér a Krétakörrel annak idején megcsinálta, de még velük se működött. Viszont a Matura sorozatban lábjegyzetek kíséretében jelent meg, megkönnyítendő a befogadást, azt például élvezetes olvasgatni. Az angolok szerint azért könnyebb a külföldiek helyzete, mert Shakespeare-t mindig új fordításban ismerhetik meg. A Bánk bán az egyik legnagyobb nemzeti tragédiánk, és kevesen tudják róla, hogy megközelítőleg a harminc százaléka fordítás. Egy Bánk bánk–darab akkoriban Bécsben is ment, Katona abból is emelt át szó szerint részeket. A témája miatt inkább politikai, semmint irodalmi kérdés, hogy marad-e a Bánk bán a kötelező olvasmányok listáján. Jókainál hasonló gondokat érzek, nyelvileg nehezen befogadható a mai diákok számára. Azonban a huszadik századi szövegekkel még nincs ez a probléma, elég csak Molnár Ferenc műveit említenem, azokat a többség még megérti” – mondta Tasnádi István.

A teljes interjú itt olvasható.

 
 

Kapcsolódó anyagok