Béres Ilona: “Kipróbálhatom a határaimat, a határtalanságot”

2018 június 23. szombat, 7:39

Elkészítette első verses CD-jét, a Magyar Színházban pedig nemrég mutatták be Ionesco A székek című abszurd egyfelvonásosát, amelyben Fodor Tamás volt a partnere. Béres Ilonát a 168 Óra kérdezte.

 

A 168 Óra cikkéből:

“Egy baráti házaspártól, Karacs Ferenctől és Julikától kaptam ajándékba ezt a lehetőséget. Ők hozták létre a Swing Jazz Kultúráért Alapítványt, amely segített a CD elkészítésében. A címe – Mi még? – egy Szabó Lőrinc- vers címére utal. És arra is, ami most foglalkoztat: itt vagyok 77 évesen, mit akarok még mindig az élettől? Kedvenc költőim, többek közt Nagy László, Weöres, Radnóti, Babits, Karinthy Frigyes, Szécsi Margit és Vas István versein keresztül mesélek arról, ami számomra igazán fontos: szerelemről, hűségről, a természetről, közéletről, hitről, elmúlásról. Mindezt sok játékossággal és humorral” – mondta szeptemberben megjelenő verses CD-jéről Béres Ilona.

Béres Ilona / Fotó: Zih Zsolt, MTVA

Béres Ilona / Fotó: Zih Zsolt, MTVA

A székek című abszurd egyfelvonásosban először játszik együtt színházban Fodor Tamással. Az előadást a Magyar Színházban játsszák, amit a művésznő pár évvel ezelőtt azzal hagyott el, hogy soha többé nem fog itt fellépni. “Nem én hagytam el a színházat, hanem az előző igazgató felmondott nekem. Nagyon megviselt, és valóban megfogadtam: többé nem lépem át itt a küszöböt. Aztán 2015-ben kinevezték az új direktort, Zalán Jánost. Egy premieren odajött hozzám, és azt mondta, szeretne meghívni egy kávéra. Én már rég nem iszom kávét! – közöltem, és faképnél hagytam. Durván viselkedtem vele, pedig nem szokásom, de még mindig bennem volt az elbocsátásom miatti fájdalom. János szerencsére utánam jött, és azt kérdezte: Akkor inkább egy teát? A kedvességének nem lehetett ellenállni” – mesélte Béres Ilona.

Arra a kérdésre, hogy mi hajtja még mindig a pályán, a színésznő így felelt: “A kíváncsiságom, de én mindig ilyen voltam. Szeretek fiatal rendezőkkel együtt dolgozni. Korábban Kovalik Balázs például férfi szerepre kért fel, Sujszkij herceget játszottam a Borisz Godunovban. Balázs Zoltán Theomachia-előadásában Kronoszt alakítottam. Ez is férfi szerep volt, és visszafelé kellett beszélnem. Engem a tehetség érdekel, nemcsak a magamé, hanem az a tehetség is, ami a másikban lakozik. Ez segít abban, hogy még öregen is felfedezhessek magamban új dolgokat. Kipróbálhatom a határaimat, a határtalanságot. Nincs ennél jobb szórakozás a világon.”

“Nyitott ember vagyok, de erős rajtam a páncél: a szemetet nem engedem magamhoz közel. Megtanultam küzdeni az igazamért. Például annak idején, még a szocializmusban bepereltem a filmgyárat” – mondta Béres Ilona. 1967-ben Révész György Egy szerelem három éjszakája című filmjében szerepelt. Pár másodperces snittért napokat kellett töltenie a jeges Dunán egy csónakban egyensúlyozva. A forgatásba belebetegedett, műteni kellett a térdét, sokáig nem játszhatott. “Nem magamért pereltem. Kiderült, hogy a magyar színészeknek nem jár baleset-biztosítás a forgatásokon, és ez felháborított. Én a szakmámért harcoltam, a színésztársaim jogaiért is. A szakszervezettől bejött hozzám valaki a kórházba, és arra figyelmeztetett: álljak le a perrel, mert rosszul fogok járni. Azt feleltem: nekem ezt muszáj végigcsinálni. Megnyertem a pert, de a Mafilm ügyvédje közölte: rám többé nem lesz szüksége a filmgyárnak” – mesélte a művésznő, akit ezután huszonöt évig nem hívtak forgatni.

A teljes interjú itt olvasható.

 
 

Kapcsolódó anyagok