Elhunyt Tóth Béla, a Csiky Gergely Színház örökös tagja

2018 július 04. szerda, 11:24

86 éves korában elhunyt Tóth Béla, a Csiky Gergely Színház Társulatának örökös tagja. Kiss István, a kaposvári színház kelléktárvezetője búcsúzik a színésztől.
Kiss István írása:

Tóth Béla bácsi! ISTEN NYUGOSZTALJON!

„Tóth Béla a korlátolt, de tisztességes, kegyes magatartású, börtönbe vetett polgári politikus szerepében a tisztesség és az együgyűség bonyolult drámáját mutatja föl. Tóth Béla alakításában érhető legvilágosabban tetten a kritikai ábrázolás elrajzoló torzképszerűsége helyett a belülről hiteles őszinteséggel megértett ember művészi megmutatásának realista eredménye.” – Részlet Molnár Gál Péter A kihallgatás kihallgatása című írásából (Népszabadság 1989. május 13.)

Tóth Béla / Fotó: csiky.hu

Tóth Béla / Fotó: csiky.hu

Horetzky Sándor elítélt szerepének megformálásával országos sajtóvisszhangot váltott ki, melynek következményeként a XX. Veszprémi Tévéfesztivál különdíját nyerte el, valamint az 1989-es Országos Színházi Találkozón a legjobb epizód szereplő díját kapta. 1955-ben, színházunk alapító tagjaként, a nyitó előadásként bemutatott Szép Juhászné c. előadásban, ő mondta az első mondatot a színpadon. “Óh, mennyi torta! A galamb a gyengém…” – ezzel lépett a kaposvári publikum elé 1955. október 15-én. 23 évesen lett a színház első állandó társulatának alapító tagja.

Ismerheti őt a közönség a még fiatalon játszott Csongor és Tünde Kurrahjaként, vagy a későbbiekben méltán elhíresült Diótörő, Mezei egereként. Tóth Béla együtt serdült, vált férfivá, lett tisztes öreggurrá, szeretett városának, színházának közönségével.

Idősebb kori szerepeire már a mai fiatal néző is emlékezhet, így például a Csak egy szög, a Pinokkió kalandjai, vagy a Bolha a fülben c. darabokban játszott alakításaira. Utolsó bemutatója Réthly Attila: Danton halála c. előadás volt: 2005.október. 05.-én Utolsó mondata: “Itt az idő, hogy mindent újra kezdjünk. Ha jó a kezdet, jobb a folytatás.”

De nem. Mert ahogy színházi barátaim figyelmeztettek, az átépítés előtti nagy ünnepségen, mielőtt belekezdett volna a Diótörős mezei egér dalába, azt mondta a színpadon, könnyektől csillogó szemekkel, : Végtelenül boldog vagyok, hogy itt lehetek köztetek.

Mi pedig végtelenül szomorúak vagyunk, hogy itt hagytál minket.

Este van már, csillag megy az égen.

S még valamit! Drága Béla Bátyánk!

Az égi színpadon majd add át üdvözletünket a régi játszótársaknak. Feleségeddel, Drága Margitkával, etessétek az ott lévő szinészeket is, mint ahogy évekig etettétek a szinészházban, fiatal kollégáidat.

S ha jól tudom, odafönn is lehet lottózni. Mert ahogy hajózni, játszani is muszáj. Majdhogynem az egész lottós csapatod ott van már.

Garzó Péter, nem vesz többet néki.

Garzó Péter, elment katonának.
Acél fegyvert csináltat magának.
Acél fegyvert, rózsafa a nyele.
Rá van írva, Béla bácsi Neve.