“A magyar szinkron több, mint egyszerű gazdasági kérdés” – A SzíDoSz közleménye

2018 július 13. péntek, 8:08

A SzíDoSz – Szinkron Alapszervezete a 2018. július 10-én 17:49-kor az Indexen megjelent „Jöhet a
nyelvtanulási diákhitel” c. cikkében foglaltakra reagálva a következő nyilatkozatot teszi közzé.

A hírben említésre került, hogy a kormányzat „növelné Magyarországon a nyelvtanulás hatákonyságát, jelenleg ugyanis a magyarok pocsék idegennyelv-tudása az egyik legnagyobb
kerékkötője annak, hogy az ország versenyképessége javuljon. Nemzeti Versenyképességi Tanács (NVT) javaslati között szerepel többek között, a külföldi filmek feliratozásának előtérbe helyezése.”

Rajkai Zoltán

A SzíDoSz-Szinkron Alapszervezete fontosnak tartja, hogy Magyarországon jelentősen javuljon az
állampolgárok idegennyelv-tudása és hatékonyan javuljon az ország versenyképessége. Ez mindannyiunk érdeke. Azonban, a szinkroniparban dolgozó több ezer munkavállaló, művészek és szakemberek (színészek, rendezők, dramaturg-fordítók, hangmérnökök, vágók, gyártásvezetők, produkciós vezetők, stb.) érdekvédelmi szervezete határozottan szeretne leszögezni néhány alapelvet:

A filmek szinkronizálásának kontra feliratozásának kérdése időről időre terítékre kerül. Gyakran elhangzik az a vélemény különféle fórumokon: ha nem lenne magyar szinkron, akkor az emberek jobban beszélnének idegen nyelveken. A nemzetközi tapasztalatok nem ezt igazolják.

Nincs közvetlen összefüggés a szinkronizálás és a lakosság nyelvtudása között. Például Németországban, Svájcban, vagy Belgiumban sokan beszélnek idegen nyelveken, holott ezekben az országokban tradicionálisan szinkronizálnak. Skandináviában a televíziós tartalmak túlnyomó többsége hazai gyártású, tehát svédül vagy dánul beszélnek a filmekben, mégis sokan beszélnek angolul. Ráadásul a világ filmművészete nem csak angol, német vagy francia nyelvű filmekből áll.

A feliratos filmek térnyerése nagyban veszélyezteti a globális piaci viszonyok között működő magyar szinkronipart, amely amúgy is évtizedek óta húzódó súlyos problémákkal küzd. A filmforgalmazók örömmel és könnyedén szabadulnának meg a plusz költséget jelentő szinkrontól, amelyre kizárólag
gazdasági szempontból, versenyképességi tényezőként tekintenek, figyelmen kívül hagyva annak kulturális jelentőségét.

A magyar szinkron azonban több, mint egyszerű gazdasági kérdés, a magyar kultúra része több mint 80 éve, egyidős a magyar televíziózás történetével. Tehát kulturális örökségünk, hasonlóan sok más európai országhoz, ahol szintén szinkronizálnak. (Németország, Franciaország, Olaszország, Svájc, Spanyolország, Csehország, Belgium, és még sorolhatnánk.)

Egy-egy legendás magyar színész hangja összefort és ma is összeforr kiváló külföldi színészek arcával, és egy-egy csodálatosan sikerült fordítás mondatait milliók idézgetik nap mint nap valamelyik népszerű filmből, vagy sorozatból. A világszínvonalú vagy adott esetben “silány” magyar szinkronhoz
mindannyiunknak van érzelmi viszonya, mert a mindennapi kultúránk része. Az sem elhanyagolható tény, hogy a lakosság nagy része – a határokon túl is – kizárólag a szinkronizált filmeken keresztül találkozik dramatizált szöveggel, stilizált beszéddel.

Másként: szinkronizált filmek nélkül a világrepertoár, a külföldön létrehozott kulturális értékek teljesen elérhetetlenné válnak a magyar társadalom túlnyomó része számára. Ezért is fontos az írott és beszélt nyelvi minőség.

A Szinkron Alapszervezet legfontosabb célkitűzései közé tartozik, hogy a magyar szinkron kulturális örökségét megőrizze, a szinkronizálás minőségét és színvonalát emelje. A kulturális tartalmakhoz való hozzáférésben érvényesülnie kell az esélyegyenlőség elvének, így törvényi garanciát szükséges
alkotni a szinkronizált filmek elérhetőségére. Egy ilyen intézkedés egyben a magyar nyelv védelmét is
szolgálná.. A Szídosz – Szinkron Alapszervezet támogatja az eredeti nyelven, felirattal hozzáférhető filmes tartalmak megjelenésének növekedését, de garanciát kér a szinkronizált tartalomhoz való hozzáférésre. Fontos, hogy a filmek eredeti nyelven is elérhetőek legyenek, de legyen elérhető a szinkronizált változat azoknak, akik egyébként a filmes kultúrából teljesen kiszorulnának. A mai fejlett digitális technika ezt könnyen lehetővé teszi.

A szinkronizált tartalomhoz való hozzáférés törvényi garanciája megvédené a magyar szinkron kulturális értékeit, örökségét, hosszútávon segítené a magyar nyelv védelmét a médiában, esélyegyenlőséget biztosítana a határokon túli magyarok nyelvi identitásának megőrzésében, a fogyatékkal élő honfitársainknak az audiovizuális tartalmak hozzáférésében, és nem utolsó sorban megvédené a szinkroniparban dolgozó vállalkozások és munkavállalók munkahelyeit.

Rajkai Zoltán színművész, 
a Szídosz-Szinkron Alapszervezet elnöke.