Nyilvánosságra hozta pályázatát Lőrinczy György

2018 szeptember 06. csütörtök, 16:04

Nyilvánosságra hozta pályázatát az Operettszínház főigazgatója, Lőrinczy György. A teátrum minden dolgozója hivatalos arra a jövő keddi rendkívüli társulati ülésre, amelyre a színház vezetésére pályázó jelölteket is várják. A beérkezett pályázatokat szakmai bíráló bizottság is véleményezi.

A Budapesti Operettszínház főigazgatói pozícióját 2019. február 1-jétől öt évig töltheti be a júliusban kiírt pályázat nyertese. A pályázat benyújtási határideje augusztus 22-én járt le.

A megadott határidőig négy pályázat érkezett az alábbi személyektől:

Kerényi Miklós Gábor rendező, a Budapesti Operettszínház korábbi művészeti vezetője;
Kiss B. Atilla operaénekes, a Magyar Állami Operaház magánénekese;
Lőrinczy György művészeti menedzser, kreatív producer, a Budapesti Operettszínház főigazgatója;
Szente Vajk színész, rendező, műsorvezető.

A beérkezett pályázatokat szakmai bíráló bizottság véleményezi. Ennek tagja Rónai Pál karmester, az Operettszínház helyi szakszervezetének elnöke, valamint Peller Károly színművész, az Operettszínház Közalkalmazotti Tanácsának elnöke is, akik szeptember 11-re rendkívüli társulati ülést hívtak össze, hogy megismerjék és képviselhessék a társulat véleményét.

A Fidelio úgy tudja, az ülésre meghívást kapott a négy pályázó is, akik a jelenlévők előtt ismertethetik elképzeléseiket. Ezt követően a társulat – anonim módon – szavaz a támogatandó pályázatról.

Lőrinczy György nemrég az ATV-ben elmondta, amennyiben a szavazáson nem nyeri el a társulat támogatását, úgy visszavonja pályázatát.

Lőrinczy György

A főigazgató pályázatot ITT olvashatják!

Legfontosabb céljait pályázata végén 12 pontban foglalta össze a jelenlegi Lőrinczy György:

  1. A repertoár további gazdagítása és színesítése, a kormányzati kulturális tendenciák figyelembevételével.
  2. Új magyar előadások létrehozása, elfeledett operettek, kevésbé ismert operett szerzők műveinek bemutatása, átdolgozott librettókkal, újra hangszerelve.
  3. A zenei színvonal további emelése, a rendező és a zenei vezető egyenrangú alkotótársként való kezelése.
  4. Előadásainkban a XXI. század elvárásaihoz és a nézők megnövekedett igényeihez igazodó korszerű látványvilág és kiváló minőségű hangzás megteremtése.
  5. Az operett műfaj és a színház tudományos történeti feldolgozása, együttműködésben a Kálmán Imre Kutatóközponttal.
  6. Színházpedagógiai, színházi nevelési program elindítása az előadásokhoz kötődően.
  7. A színház működésének további racionalizálása, az intézmény iránti elkötelezettség erősítése a háttérdolgozók körében is, a bérek rendezése kormányzati segítséggel.
  8. A belföldi és külföldi vendégjátékok strukturális újragondolása, új partnerek, városok, országok bevonása.
  9. A zenés színész- és rendezőképzés megújított alapokra helyezése, a zenés színházi menedzserek, szakírók képzésének kezdeményezése.
  10. Különböző társadalmi háttérrel rendelkező, új nézői csoportok megszólítása.
  11. A színház gazdálkodási kérdéseire a széles közönségréteget megszólító nemzeti intézménytől elvárt, de rugalmasságot biztosító válaszok megtalálása.
  12. A kommunikációs stratégia folyamatos, a trendekhez igazodó alakítása

Forrás: Fidelio