“Jó a különféle világokban motoszkálni” – Mucsi Zoltán válaszolt

2018 szeptember 12. szerda, 7:39

Szabó Máté rendezésében szeptember 12-én mutatják be Háy János A lány, aki hozott lélekből dolgozott című színdarabját a Szkénében. Az átlagember fájdalmait és traumáit boncolgató előadásban Mucsi Zoltán több karakter bőrébe is belebújik. A színészt a Kortárs Online kérdezte.

 

A Kortárs Online cikkéből:

“Háy János műveit mindig átitatja egyfajta különleges humor, a történetekben mindig van valami húsbavágó, amelyekkel azonosulni tud az ember. Vagy azért, mert a saját bőrén tapasztalta, vagy azért, mert az ismerőseivel történtek meg a leírtakhoz hasonlók. A szereplők legtöbbször átlagemberek, akik hétköznapi traumáktól szenvednek, a sorsukkal küszködnek, vagy épp belenyugodnak. A Hozott lélek című novelláskötet is az átlagos ember hétköznapi traumáinak könyve, az ebből készülő előadás, A lány, aki hozott lélekből dolgozott egy esetfeldolgozás: egy nő esetén keresztül hullik le az álarc két másik emberről. Fény derül arra, hogy milyen csomagot kell cipelniük, s hogy mennyire nyomorítja meg őket ez a bizonyos csomag, illetve, hogy képesek-e kitenni a szennyes részt ebből a batyuból. Hazugság, válás, gyűlölet, gyász, kilátástalanság, öngyilkosság – többek között ezek a kulcsfogalmai” – mondta Mucsi Zoltán.

Mucsi Zoltán A lány, aki hozott lélekből dolgozott című darab olvasópróbáján / Fotó: Mészáros Csaba, Szkéné Színház

Mucsi Zoltán A lány, aki hozott lélekből dolgozott című darab olvasópróbáján / Fotó: Mészáros Csaba, Szkéné Színház

A színész ezúttal több szereplő bőrébe is belebújik. “A főszereplő Nő pszichológusát alakítom, de én játszom a férjét, a szeretőjét is, és időnként a plasztikai sebész bőrébe is belebújok. A karakterek mellett nagyon izgalmas az, ahogyan Háy szereplői ide-oda ugrálnak az időben: a néző tanúja lehet a nő és a pszichológus beszélgetésének, majd hirtelen visszaugrunk a nő múltjába, ahol feleségként látjuk őt viszont, és a férjével való kapcsolatát mutatjuk meg – tehát olyan az egész, mintha a pszichológus fogadóórája közben elevenednének meg a már megtörtént események” – árulta el az alkotó.

Mucsi Zoltán az interjúban arról is beszélt, hogy az embernek két választása van: vagy megmosolyogja néha a saját nyomorát, vagy belekeseredik. “Persze hazánkban nem megy ez olyan könnyen, mert sok az agresszió és a feszültség, de szerintem humorral vagy más szögből való szemlélődéssel enyhíteni lehetne a gondokon. Az is baj, hogy nálunk csak fekete és fehér van, márpedig ebből a két végletből nem jön létre konszenzus, csak feszültség és egymás legyőzése” – tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy közel négy évtizedes színészi pályafutással a háta mögött sikerült-e megfejteni, mitől szerethető számára ez a hivatás, Mucsi Zoltán elmondta: “Amikor az ember elkezd foglalkozni egy szereppel, akkor pár hét alatt mindig egy picivel többet tud meg a világról és önmagáról. A próbák során problémákkal foglalkozunk, olyanokkal, amelyek akár az enyémek is lehetnének, így tehát az egésznek van valamifajta terápiás jellege. Mindig egy kicsit több leszek az által, hogy keresem a darab és a figurám problematikáját, és jó a különféle világokban motoszkálni.”

A teljes interjú itt olvasható.

 
 

Kapcsolódó anyagok