Alföldi Róbert: “Ahol gyávaság van, ott visszajön a kacsintás”

2018 szeptember 18. kedd, 7:17

Előadásai idén öt kategóriában is jelöltek a Színikritikusok Díján. Alföldi Róbertet a Revizor kérdezte.

Annak kapcsán, hogy hat előadást rendezett az évadban, és eljátszotta III. Richárdot, Alföldi Róbert elmondta: “Különösen jó találkozások voltak idén. Például a budaörsiekkel most dolgoztam először, és A félelem megeszi a lelketben is nagyon erős csapat jött össze, A salemi boszorkányoknál pedig már harmadszor dolgoztam a szombathelyi társulattal”.

Alföldi Róbert

A kérdésre, Hernádi Judittal dolgozott-e már korábban, úgy válaszolt: “Nyolc-tízévente dolgozom vele. (…) Amikor azt gondolom, hogy az anyag, amin dolgozom, őt is érdekelni fogja, hívom. (…) Judit nyitott, intelligens és nagyszerű színésznő. Nyíltan tudunk egymással kommunikálni, és annyira megbízunk egymásban, hogy sosem kell felesleges köröket futnunk”.

Alföldi Róbert arról is beszélt, általában nem szokott felesleges köröket futni. “A német színészeknél például bajban voltam ezzel. Ahogy én dolgozom, az nekik agresszívnak tűnt. Amíg nem látom az alapját annak, amit létre akarok hozni, addig nagyon határozottan kommunikálok, és nem érdekel, hogy ki mit gondol róla. Muszáj összeraknom azt a szerkezetet, ami a fejemben van. A német színészek roppant öntudatosak, és úgy érzik, hogy nem vonom be őket eléggé az alkotás folyamatába. Én pedig a próbafolyamat elején képtelen vagyok arra, hogy közösen keresgéljek a színészekkel. Ezért a munkafolyamat náluk mindig konfliktusos volt” – fejtette ki a színész-rendező.

A felvetésre, hogy anno, a Nemzeti Színház direktoraként a demokrácia színházát teremtette meg, azt felelte: “A Nemzeti egy liberális, szabad színház volt, én pedig diktatórikus vezető. A kettő szerintem nem mond ellent egymásnak: a munkában diktatúra volt, de a színházban való létezés nem a hatalomról szólt. (…) Hogy én úgy gondolkodom a világról, ahogy, hogy beszélek arról, amit gondolok, vagy az, hogy úgy érzem, társadalmi felelősségem van, azért alakult így, mert nekem megtanították a tanáraim, hogy lássak, hogy vegyem észre, ha valaki bajban van, hogy figyeljek arra, miben élek. Tőlünk, magyaroktól úgy várták el, hogy tudjuk, mit jelent a demokrácia, hogy senki nem magyarázta el nekünk, mi az. Nem véletlen, hogy azok a mechanizmusok tudnak újra működni, amik között 50-60 évig éltünk, azokat jól ismerjük” – magyarázta Alföldi Róbert.

Arról szólva, mennyire gondolja a magyar színikritikát átpolitizáltnak, úgy vélekedett: “Amikor olvasok egy kritikát a Nemzeti Színház Bánk bánjáról, ott már átpolitizálásnak látom, hogy a cikk bevezetője arról szól, én hogyan rendeztem meg a Nemzetiben a Bánk bánt. És ez nem rossz vagy jó, még azt sem mondom, hogy nincs létjogosultsága, csak erősen befolyásolja a társadalmi közeg, hogy milyen jelentése lesz. Közben sajnálom, hogy nagyon kevés lehetőség nyílik arra, hogy az előadásokról érdemben beszélgessünk. (…) Most nem a III. Richárdra mondom, hanem az egész szakmánkra: ahol gyávaság van, ott visszajön a kacsintás. De van a magyar színházban a kritikusok támogatásával egy nagyon erős ellenérzés a kimondással kapcsolatban. Ez színházkultúra kérdése is. A nagyon egyenes fogalmazás nem divat, ha valaki mégis így beszél hozzánk, fintorgunk” – nyilatkozta Alföldi Róbert.

A teljes interjú itt olvasható.