Pelsőczy Réka: “Bizonyos szempontból eljutottam egy határig”

2018 szeptember 18. kedd, 7:16

Ürgék címmel mutatták be májusban legújabb rendezését a Katona Kamrában, amelyben a nézők szubjektív korrajzot és női látleletet kapnak a férfiakról. Pelsőczy Rékát többek közt erről az előadásról kérdezte a HVG. Lapszemle.

A kérdésre, ez-e az Ő metoo-olvasata, Pelsőczy Réka úgy felelt: “Miért lenne az? Ez újságírói árukapcsolás volt az Ürgék bemutatásakor készült interjú kapcsán, a darabban nincs szó erről a témáról. Öt évvel ezelőtt a Vaskakas Bábszínházban előadást rendeztem Leányálom Kft. címmel, ami nőkről és nők viszonyairól szólt, és azóta el szerettem volna készíteni a párját – most adódott az alkalom. A körülöttem lévő férfiakkal készített interjúk alapján állt össze a forgatókönyv, az ő szavaikkal mondom el, mit gondolok a férfiakról”.

Pelsőczy Réka

Pelsőczy Réka

Annak kapcsán, hogy nem túl PC a véleménye a metoo-ról, hogy fél attól, hogy a túlzott emancipáció is veszélyes lehet, elmondta: “Jó ügy nevében bár, de véleményterror van. Van egy trend, ami szerint bizonyos témákról (menekültügy, romakérdés, zaklatások) csak egyféleképpen lehet beszélni, csak egyet lehet gondolni. Így viszont megvan a veszélye, hogy eltűnik az őszinteség, és nagyon messze kerülünk a valóságtól. Ez tőlem iszonyúan távol áll, miközben emberbarátnak gondolom magam, és mindenféle erőszak ellen vagyok. Fontos, hogy ki merjük mondani a véleményünket akkor is, ha részben vagy egészben eltér az uralkodó kánontól. Természetesen nem a zaklatókért állok ki”.

“Szerintem azonkívül, hogy Marton Lászlót meghurcolták és Kerényit eltávolították az Operettszínházból, semmi sem változott. A szakmát érte támadás olyan ügyben, ami nem kizárólagosan színházspecifikus. Azt mondjuk nem értem, hogy miért alapított díjat a Színházi Kritikusok Céhe az ügy kapcsán, mi köze ennek a történetnek a művészi munkához. Egyébként amikor a botrány kirobbant, épp a Munkavégzés során nem biztonságos című előadást próbáltam. A darabban egy főszerkesztőnőt játszom, aki provokál, és bizonyos értelemben zaklat egy fiatal újságíró fiút az állásinterjún, vagyis visszaél a hatalmi helyzetével. Érdekes volt megtapasztalni, hogy miket hoz ki belőlem ez a szerep. Azon gondolkoztam, hogy amikor a tanítványaimmal vagyok, vajon a kedvességem, közvetlenségem, váratlan szigorom nem tud-e bizonyos szempontból zavaró lenni számukra. Nagyon vékonyak a határvonalak” – tette hozzá.

Pelsőczy Rékát arról is kérdezték, a rendezés során mennyire erősödött fel a férfiasabb oldala: “Ha egy nő vezető pozícióba kerül, kénytelen erőt mutatni, gyakran megkeményedik. Jó lenne, ha megtalálnánk azt az attitűdöt, ami hatékony, de mégis lágy, hajlékony és elfogadó. A nőnek abban is rejlik az ereje, hogy nő. A szerepeimet viszont nem én választom, így ezek inkább arról árulkodnak, hogy a rendezők milyennek látnak engem. Mindig is fiús lány voltam, de a külső jegyeim alapján sokan keményebbnek és vagányabbnak tartanak, mint amilyen valójában vagyok. Ezért is szeretem nagyon Masni szerepét a Portugálban. Már csak pár előadást játszunk, október közepén, a bemutató huszadik jubileumán lesz az utolsó alkalom” – fejtette ki Pelsőczy Réka.

Arról is beszélt, hogy érzi most magát színész-rendezőkét, hogy ennyi idősen már be kell látnia, csapongó természet. “Lételemem a változás és a változatosság. Minden darab más, de most nincs bennem annyi ambíció. Az Ürgékkel bizonyos szempontból eljutottam egy határig. Össze tudok rakni egy előadást, jól tudok színészekkel együttműködni, de most nem vagyok saját magam számára elég érdekes. Úgyhogy muszáj kicsit megújulnom, feltöltődnöm, más irányba mennem. A doktorimat mindenképp szeretném megírni, a tanítás és tanulás nagyon érdekel, de még az is eszembe jutott, hogy a tengerparton ülve ponyvaregényt írnék kamaszoknak, és ebből meggazdagodnék” – fejtette ki Pelsőczy Réka.

A teljes interjú itt olvasható.