Megszűnhet az előadóművészetek taója!

2018 október 21. vasárnap, 20:30

Jelenlegi formájában megszűnik az előadóművészetek tao-támogatása – értesült az Index.

Részlet az INDEX cikkéből:

A javaslatot a Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanács (NEÉT) nem tárgyalta meg, noha törvény szerint egy hasonló javaslat elfogadása előtt ez kötelező (még ha ennek többnyire semmilyen valós hatása nincs is). A kormány honlapján ugyanakkor egy adóügyi törvénymódosítás-csomagba rejtve szerepel a tao-törvény módosítása, de úgy tűnik, hibásan, vagy legalábbis érthetetlenül: a módosító javaslat ugyanazt a bekezdést tenné egy módosítandó rész helyébe, amely pontosan ugyanúgy szerepelt benne eddig is.

A szakmában érintettek közül van, aki szerint már most szerdán teljesen eltörlik ezt a bevételi formát, mások szerint a pénz megmarad, de annak kiosztásáról már egy, a minisztérium által kinevezett bizottság fog dönteni – erősítette meg több, magas beosztású színházi forrás.

Hogy a tao-támogatások megreformálására szükség van, azzal az előadó-művészeti szakmán belül kivétel nélkül mindenki egyetért. Igaz, sokan azt is hozzáteszik, a „reform” egyébként annyiból is kinézhetne, hogy az állam jobban odafigyelne a jelenlegi törvények betartatására és a kiskapuk bezárására. De hogy a reform helyett a támogatási forma megszüntetésére kerülne sor, az a szcéna bizonyos köreiben hatalmas felháborodást kelt. Leginkább abban a részében, amelyik hiába készít a teljes szakma által elismert előadásokat, gyakorlatilag azonnal összeomlana ezzel az intézkedéssel.

A tao-támogatás elve egyszerű: a cégek átutalhatják társasági adójuk egy részét az előadó-művészeti szervezeteknek, amelyek (például színházak vagy koncertszervezők) pedig nettó jegyárbevételének 80 százalékáig jogosultak igényelni ezt a támogatást. Azaz ha egy színház 2017-ben elad egy nettó ezer forintos jegyet, azért 2018-ban még 800 forintot kap, így majdnem megduplázódnak a jegyeladásból származó bevételek.

A támogatási forma mindenkit érint: legfőképpen azokat a magánszínházakat – például a Centrál Színházat, az Átriumot, a Rózsavölgyi Szalont, az Orlai Produkciós Irodát, a Játékszínt, a Veres1Színházat –, amelyek nem kapnak éves állandó támogatást az államtól, így sokkal nagyobb arányban kell a jegybevételekre fókuszálniuk. Ez a szám akár a teljes bevétel 60 százaléka körül is lehet, míg a nagy budapesti kőszínházaknál ez akár 15-25 százalék körül is mozoghat.

Ugyanakkor a kőszínházak is kiszolgáltatottak a taónak, mert a fenntartó önkormányzatok és az állam azzal a lendülettel elvontak pont a tao összegét a támogatásukból, amellyel bevezették ezt a finanszírozási formát.

Folytatást ITT TALÁL.