Valóban megszűnik a kultúr-tao – Veszélyben a függetlenek és a magánszínházak

2018 október 25. csütörtök, 13:17

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján tett bejelentést.

A következő kormányülés dönt

Többek között arról is beszélt, hogy a kulturális tao-pénzek területén jelentős visszaélések voltak – szavai szerint ugyanis a jegyeladásból befolyó összeghez kapcsolódó kritérium “nem mindig szolgálta az átláthatóságot” -, ezért új támogatási rendszert vezetnek be. Az eddigi ráfordítások nem csökkennek, azokat jövőre is biztosítják, de nem a jelenlegi formában – mondta, hozzáfűzve, az átalakításról a tervek szerinta következő kormányülés dönt.

Kérdésre elmondta, a jelenlegi kulturális tao-támogatásból 35 milliárd forint jutott a kultúrára, ennek az elosztása azonban egyenlőtlen volt, és visszaélések is történtek. A forrást nem kívánják csökkenteni – erősítette meg -, de az lenne a jó, ha pályázati formában vagy világos, előre megismerhető szempontok szerint a kormány, a kulturális kormányzat döntene a források felhasználásáról.

“Mi semmilyen kultúrharcban nem vagyunk érdekeltek”

Egy másik kérdésre úgy fogalmazott, ez az ügy “a kultúrharcnak azért nem lehet része, mert mi semmilyen kultúrharcban nem vagyunk érdekeltek, semmilyen kultúrharcot nem támogatunk”. A miniszter rögzítette: a kulturális támogatás nem politikai alapon történik, bár politikai viták tárgya lesz. Elmondta, a kormány támogatói között is sokan vannak, akik haszonélvezői a tao-nak.

Az Atv.hu egy “magas rangú forrásától” tegnap megtudta, hogy “a kormány asztalán fekvő előterjesztés szerint a mostani rendszer megszűnne, a jövőben az EMMI oszthatná az előadóművészi-kulturális pénzeket, több tíz milliárdot, várhatóan pályáztatással”.

Bezárhatnak színházak

A tao megszüntetéséről a napokban Máté Gábor, a budapesti Katona József Színház igazgatója, úgy nyilatkozott: ez akár a Kamra bezárásához is vezethetne. “Az első ötlet az volt, hogy akkor le kell húzzuk a rolót” – mondta Venyige Sándor, a Veres 1 Színház igazgatója. Míg Pintér Béla a HVG-nek úgy  nyilatkozott: nem tudja elképzelni, hogy az EMMI megadná számukra a szükséges kompenzációs támogatást, anélkül pedig kénytelen lesz jegyárakat növelni, illetve a színészek és a művészeti munkatársak béreit csökkenteni. “Többször elmondtam már, hogy a tao elvételével lehetne kibabrálni velünk. Az állami támogatás kevés ahhoz, hogy megéljünk. Akkora a közönségünk, hogy szinte a jegy- és tao-bevételből tartjuk el magunkat” – fogalmazott a társulatvezető.

Az Átrium “beláthatatlan következményeket” emlegetett a saját, illetve az általa létrehozott Az Őrült Nők Ketrece előadás előadás Facebook oldalán:Ha ez megvalósul, sajnos nincs garancia arra, hogy a nagyobb kivitelű előadások (kiemelten ilyenek musicaljeink, Az Őrült Nők Ketrece és a Chicago, amelyek bekerülési költsége jóval magasabb, mint a jegyárak összértéke) színpadon maradhatnak”.

A Centrál Színház igazgatója az ATV Híradójának azt mondta, a visszaélések miatt érti, hogy miért kell kivezetni a mostani rendszert, de tart attól, hogy mi lesz ezután. “Félek, hogy ami ennek a helyébe lép az akármilyen jóindulatú kikötésekkel, mégis ez elindítja ezt az egészet egy olyan úton, ami különbséget fog tenni, diszkriminálni fog, bizonyos feltételekhez fog kötni” – mondta Puskás Tamás. A Centrál Színház igazgatója szerint az eddigi üdítő szabadságot fogják csorbítani, gúzsba fogják kötni azokat, akik eddig szabadon mozoghattak.

“A legnagyobb bajba megint a függetlenek kerülhetnek”

Horgas Ádám, a Szegedi Nemzeti Színház főrendezője összefogásra szólított fel Facebook oldalán: “Felkavart a TAO-ügy. Hisz a bőrünkről van szó. A színházakban és a közösségi oldalakon is rémült emberek hangoztatják, hogy ha most sem fog össze a szakma, akkor az a mi szégyenünk és megérdemeljük a sorsunkat. Érzem a felelősség súlyát és sokat járt az agyam, hogy én hogyan segíthetnék. Hogyan foghatnánk össze? (…) A színházak támogatottságáról nem dönthet semmilyen politikai irányzat, hanem kizárólag a szakmai minőségük. Ezért – elképzelésem szerint – a támogatások mértékéről is szakmai alapon kell dönteni. A TAO-rendszer valóban melegágya volt a szürke és fekete gazdaságnak. Úgy gondolom, a meglévő törvények mentén ez még szabályozható lett volna. De ha a kormány megszünteti ezt a rendszert, akkor egy olyat kell a helyébe tenni, ami a fenti értékeket a lehető legpontosabban érvényesíti. A továbbiakban erre szeretnék vitaindító tervvel előállni”.

“Abban mindenki egyetért, hogy a lopások miatt reformra lenne szükség, de most a szakma kikerülésével lépne radikálisat az állam” – nyilatkozta Mácsai Pál az Index friss interjújában. “Színházak is veszélybe kerülhetnek, a hatalom kezébe sokkal nagyobb kontroll kerül. (…) Megszüntetés nélkül is meg lehetne reformálni, több módon is. Ma nem lehet tudni, hogy mi lesz; úgy tudni, nem kérdeztek meg a szakmai szervezeteket. Legnagyobb bajba megint a függetlenek kerülhetnek, akikre pedig vigyázni kell, kellene” vélekedett az igazgató.

“Hogy pályázzam meg azt, amit én szereztem?”

A Szegedi Pinceszínház vezetője, Kancsár Orsolya is nyilvánosságra hozta, hogy mit gondol az átalakításáról a színháza Facebook oldalán:

“Egy „kicsi” 20 éve működő magánszínház sokadik véleménye a leendő TAO törvényről… Mert semmi mást nem szeretne, mint szeretett városában tovább csinálni azt, amihez ért, és azt, amire a közönség visszajelzéséből is van igény:

A leendő törvénynek az egyik, talán még nem vitatott problémája, hogy sok olyan, főleg vidéki színház van, akiket a cégek úgy akarnak támogatni, hogy csak is nekik és nem másnak… Ezek a cégek a nagy közös alapba nem fogják befizetni az adójuk X százalékát. Akkor nemhogy több lesz, ahogy L. Simon László mondta, hanem jóval kevesebb. Én személy szerint közel 20 éve vezetem a Szegedi Pinceszínházat, 20 éve ugyanazok, főleg szegedi cégek támogatják a Szegedi Pinceszínházat, és azt, amit képviselünk. Nem fogják hagyni, hogy máshová kerüljön a támogatás. Hogy pályázzam meg azt, amit én szereztem?

Kőszínházakat és szabadtéri színházakat is érint és nem kicsit, hiszen számolnak a pénzzel, benne van a költségvetésükben. Sok mindent átéltem már. Megkaptam Szeged városától az összes lehetséges kulturális díjat, Szeged kultúrájáért folytatott tevékenységemért. Voltam minősített színház is. Igaz, csak egy évig, mert jött a választás és az új színháztörvény. Kitaláltak egy jó pályáztatási rendszert, amiből szépen lassan kikerültünk, lehetőségünk van TAO-t szedni indokkal.

A „ki kivel van jóban” játékról

Csak annyit kérdezek csendesen, hogy az ellenőrzéseknél, mert úgy tudom mindenhol voltak, nem tűntek fel az irreális jegybevételek, lehetetlen helyszínek, ismeretlen partnerek? Vagy van az a pénz!? Nálam három napig voltak és a „gatyámat” is átnézték. Megszámolták a székeket, megnézték a jelmezeket, díszleteket, hogy tényleg ott vannak-e? A világítási, hangosítási cuccokat, stb… (Arról már nem is beszélek, csak kérdezem, hogy a foci /bocsánat látványlabda sport/ TAO támogatása marad? Ott minden rendben?) Persze abban mindenki egyetért, hogy a csalásokat ki kell szűrni, viszont ez a tervezett változtatás még inkább meg fog ágyazni a „ki kivel van jóban” játéknak, ami elkeserítő”.

Kiskapuk, haknitársulatok, csillagászati összegek

Közel 10 éve létezik a kulturális tao, melynek lényege, hogy egy előadóművészeti szervezet részére adott támogatással – ha arról az adózó támogatási igazolással rendelkezik – a támogatónak nem kell növelnie az adózás előtti eredményét, a támogatás adókedvezményként is igénybe vehető. Tehát 1000 forintos jegybevétel után további 800 forintot igényelhet egy színház, zenekar, vagy táncegyüttes.

Mérce kimutatása szerint az előadóművészetekre fordított tao mintegy 23,2-25,2 milliárdos összeget jelentett 2017-ben. A sportcélú támogatás ennek több mint a négyszerese, 81,9-91,9 milliárd forint.

Először a Magyar Narancs írt hosszabb cikket 2014-ben a tao-rendszer tökéletlenségéről. Később számos sajtóorgánum beszámolt arról, hogy a tao rendszer kiskapuira szakosodva több haknitársulat jött létre, amely akár milliárdos bevételre is szert tud tenni. A döbbenetes arányokra jó példa, hogy a tao-rendszer bevezetésekor, 2008-ban a magyar színházak külföldi vendégszerepléseit 100 ezer néző nézte meg. Ez a szám tavaly már a tizenötszörösére nőtt az EMMI adatbázisa szerint.

A kamuszínházak mellett több olyan előadási forma is elszaporodott, amelyeknek lényegében a tao-pénzek optimalizálása a céljuk. Ilyenek például a vonósnégyessel vagy szimfonikus zenekarral felturbózott arénás szuperprodukciók. A jelenségről az Index írt átfogó cikket az év elején.

Elterjedtek a színházi elemekkel felturbózott előadások is. “Ha egy koncert előtt két percig vicceket mesélnek, elmondanak egy verset, vagy például a koncertbe belecsempésznek dramatikus elemeket, például egy ember bejön maszkban, akkor már lehet rá taót igényelni” – írta a g7.hu. Szintén bevett módszer lett a csillagászati összegeken elszámolt jegyár. Ha ugyanis elbartereznek egy 90 ezer forint névértékű jegyet, akkor ugyanúgy igényelhetik a 80 százalékos közvetett állami támogatást, tehát több mint 70 ezer forintot. (Ez a jelenség áll a 70-90 ezer forintos ingyenjegyek mögött, erről a VS is írt korábban.)

Ismeretlen rekorderek

“Tavaly a legtöbb tao-támogatást közel 1,5 milliárd forinttal az Operaház kapta. A második legtöbbet a Magyar Virtuózok nevű kamarazenekar, amely az elmúlt 4  évben megkétszerezte a bevételét. Tavaly 1,9 milliárd forint volt a nettó bevételük, a profitjuk pedig ennek a 76 százaléka, 1,4 milliárd forint. Mivel a közvetetten államtól származó (tehát az árbevételen felüli) tao-támogatásuk éppen 1,4 milliárd forint volt, lényegében az egész összeg nyereségként maradt náluk. Az utánuk következő két cég, a Rivalda Stúdió és a Globe Production áll az Experidance táncegyüttes mögött. Azért üzemelteti két cég a produkciót, mert 2016-ban másfél milliárd forintban maximálták törvényileg az igényelhető tao mértékét. Az Experidance ezt úgy kerülte meg, hogy két céggel igényelte a támogatást. A Műhely Produkció, a Maszka Színház és az Anonymus Színház is benne vannak a 25 legtöbb támogatást kapó színházban. Hárman összesen közel 1,4 milliárd forintot kaptak. A toplistán még több, lényegében teljesen ismeretlen színház szerepel, míg nem fértek fel rá olyan ismertebb színházak, mint a Katona, az Örkény vagy a Radnóti” – írta a g7.hu.

L. Simon László  júliusban a Magyar Időkben arról írt: 2017-ben a 37 milliárdos kulturális tao fele sem jutott el minőségi társulatokhoz, ebből az összegből pedig 7 milliárd kézen-közön eltűnt.

“Ha nem találunk ki valamit, végül mindnyájan bűnhődni fogunk”

A Nemzeti Színház igazgatója, Vidnyánszky Attila akkor a Népszavának úgy nyilatkozott: az előadó-művészeti szervezetek nagy része a tao manipulációjára jött létre. Mint elmondta: a Magyar Színházi Társaság, a teátrumi társaság és az alternatív színházak képviselői többször egyeztettek arról, hogyan lehet úgy megváltoztatni a tao rendszert, hogy a visszaéléseket csökkentsék. Volt, hogy ilyen egyeztetésen Fekete Péter kulturális államtitkár is részt vett. “Ha nem találunk ki valamit, végül mindnyájan bűnhődni fogunk: azok is, akik tisztességesek maradtak, jutalékot nem fizettek, hazug együttműködéseket, fals programokat, valódi előadásnak nem nevezhető, mégis előadásként elszámolt attrakciókat nem csináltak” – fogalmazott akkor a Nemzeti Színház vezetője.

Vidnyánszky Attila nyáron még úgy nyilatkozott a Népszavának: az államtitkár inkább a tao-rendszer szigorításának, nem pedig a megszüntetésének híve.

Forrás: Népszava, MTI, g7.hu, Facebook, HVG, Színház.org,
Fidelio, Portfolio, Mérce, 24.hu,  Index