“Rábíztam magam a saját erőmre, képességemre” – Gyabronka József válaszolt

2018 november 11. vasárnap, 8:43

A 12 dühös embert próbálja az Átriumban. Gyabronka Józsefet a Pesti Műsor kérdezte.

 

A Pesti Műsor cikkéből:

Gyabronka József szerint a véletlenek összejátszása miatt alakult úgy, hogy ennyit játszik az Átriumban. “A Sirályba annak idején azért kerültem bele, mert Derzsi János egy Mundruczó Kornél-produkcióval külföldön vendégszerepeit. Fesztivállátogatások idején nem tudott az Átrium rendelkezésére állni. Ezért megkért Fehér Balázs Benő rendező, hogy legyek én Szorin, mert már játszottam a Krétakör Színházban. Nem állítom, hogy könnyű volt beállnom, mert átírták a fordítást” – mesélte a színész.

Gyabronka Jószef / Fotó: Éder Vera

Gyabronka Jószef / Fotó: Éder Vera

Gyabronka József elmondta, elhatározásból alakította máshogy a pályáját Montrealból való visszatérése után. “Többen akartak ide-oda segíteni, protezsálni, és én azt mondtam, hogy nem, köszönöm szépen, most inkább megpróbálok szabadon úszni, és rábízom magam a saját erőmre, képességemre. Ez abszolút döntés kérdése volt” – fogalmazott.

A színész az interjúban kanadai élményeiről is mesélt. “Elmentem mindenféle meghallgatásokra. Magyarországon ez akkoriban még nem volt divat. Kicsi ország vagyunk, és engem azért annyira ismertek, hogy castingokra nem hívtak. A kilencvenes évek után aztán nálunk is divat lett a casting, tehát már nem mondták, hogy édesapám, ismerünk téged. Ezzel én már mindenesetre kint megismerkedtem. A másik, hogy kipróbálhattam azt, milyen idegen nyelven játszani. Ez nekem rettenetesen érdekes, vonzó, izgalmas volt. Ráadásul tizenkét nemzetből érkezett, főleg fiatalokkal találkoztam, és élveztem ezt a sokszínűséget. Játszottam G. B. Shaw A hős és a csokoládékatona című darabjában és az Amadeusban. Mindkettőt angol nyelven. Az Amadeust alapítványi színházban, A hős és a csokoládékatonát pedig az ottani egyetlen angol nyelvű, profi színházban. Úgy, hogy közben reggelenként egy koreai zöldségesnél teljesítettem szolgálatot. Ez igen jót tett az önbecsülésemnek. Bepillantást kaptam a kanadai színészi életbe, és abba is, hogy a színészek nem csak a szakmájukkal vannak elfoglalva, ahogy szert tesznek valamilyen pici tőkére, azonnal befektetik, mert fogalmuk sincs, hogy jövőre mi lesz. Ez Magyarországon még teljesen ismeretlen volt a 90-es években” – számolt be Gyabronka József.

A teljes interjú a Pesti Műsorban olvasható.