“A elmúlt 20 év alatt durvább lett a világ” – Kárpáti Péter főszerepre készül

2018 december 16. vasárnap, 11:23

Kárpáti Péter 1994-ben kezdte el írni a Díszelőadás című könyvét, amely 97-ben a Bárka Színház nyitó előadása lett Gazsó Györggyel a főszerepben. Most, több mint 20 év elteltével úgy érezte, érdemes elővenni a szöveget, és arra is vállalkozik, hogy ő maga játssza el dr. Hőgyes Endrét. A szerzőt a Deszkavízió kérdezte.

A Deszkavízió interjújából: 

“1994-ben kezdtem el írni. Ebben az időben még tartott a boszniai háború, tulajdonképpen emiatt szerettem volna keresni egy témát. Rátaláltam egy újságcikkre, ami arról szólt, hogy 1895-ben egy veszett farkas hogyan rohant faluról falura, és harcolt a parasztokkal. Rettentő sok embert sebesített meg, és számomra kirajzolódott egy háborús kép, ami megihletett. Ugyanazok a falunevek bukkantak fel, mint a hadijelentésekben, ez volt a kiindulási pont. Aztán megjelent egy úgynevezett Szarajevó antológia, amibe bekerült egy részlete. 1996-ban fejeztem be, 97-ben pedig ez lett a Bárka Színház nyitóelőadása. Csodálatos és nagyszabású volt Gazsó Györggyel a főszerepben, Simon Balázs rendezte és Mucsi Zoltán, Scherer Péter, Spolarics Andrea, Szikszai Rémusz is játszottak benne. Különleges, interaktív előadás volt, bevontuk a nézőket is. Évekig játszottuk, de sajnos elég ritkán” – emlékezett Kárpáti Péter.

Arról is beszélt, hogy az elmúlt években nekilátott önállóan is színházat csinálni, és elkezdett foglalkozni azzal is, hogy mit gondol a saját szövegeiről. “Dolgoztam persze új szövegekkel is, de elővettem néhány régit, ami valamiért fontos most nekem, izgat, hogy számomra mit adnak ezek most. Nagyon kedves volt a szívemnek a Bárka Színházas előadás, Gazsó György alakítása egészen különleges volt, egy életre szóló élményként marad meg. De ez most, 20 évvel később, teljesen más lesz. Úgy döntöttem, hogy én játszom el ezt a szerepet. Nem azért, mert azt gondolom, hogy remek színész lett belőlem, egyáltalán nem. Viszont megöregedtem az évtizedek alatt, és komoly tanári tapasztalatokat szereztem, talán már megtanultam sok emberhez beszélni, és ezt szeretném kamatoztatni. Nem színészetre törekszem, hanem hogy pontosan értelmezve, de azért mégis indulatosan mondjam el a szöveget, és azt, amiről ez az egész szól. (…) Hatalmas kaland ez az egész, fogalmam sincs még, hogy mi lesz belőle, de nagyon szeretem az ilyen munkákat, amikor nem látható előre, hogy mi fog belőle kisülni” – fejtette ki Kárpáti Péter, aki a projekten együtt dolgozik Téri Gáspárral, mint társrendezővel és színésszel, szerepel majd az előadásban Julia Jakubowska, lengyel színésznő, Hevesi László, aki most végez a Színművészetin, Zsótér Sándor osztályában, illetve a leánya, Liza is szerepet kap az előadásban.

A könyvet, amiből dolgoznak, egy valódi esemény alapján írta. Erről szólva kifejtette: “1904-ben a kor legnagyobb jelentőségű kutató orvosa, Hőgyes Endre megkapta az ő új Pasteur-intézetét (ami ma is áll a Hőgyes Endre utcában), ahol már végre méltó körülmények között dolgozhatott. Előtte 30 éven keresztül egy sötét pinceszobában végezte a világraszóló kutatásait. Az új pathológiai intézetét egy díszelőadással avatta fel, amelyen a nézőközönség döbbenten tapasztalta, hogy össze-vissza beszél. Megőrült. Elment az esze. Tehát volt ez a botrányos díszelőadás, ami után megszökött a Tátrába, aztán visszahozták, és elmegyógyintézetbe került. Az ott készült jegyzeteit is használtam a könyvhöz egyébként. És megvan annak a bizonyos eredeti díszelőadásnak is a teljes szövege, ezt írtam tovább. Kevés maradt benne az eredeti szövegből, ki van bontva nagyon groteszk módon és fekete humorral. Számomra az az érdekes ebben az Első Világháború előtti tudományos aranykorban, hogy tele van mérhetetlen illúzióval. Ebben az időszakban hatalmasat fejlődött a tudomány, robbanásszerűen. Egyik napról a másikra sorjáztak a döbbenetes felfedezések az orvostudományban is, évezredekig gyógyíthatatlannak vélt betegségeket győztek le. Ma már el se tudjuk képzelni ezt, mert védettségben és biztonságban élünk ahhoz képest, mint akkor éltek az emberek. Louis Pasteur akkor fedezte fel a védőoltások élettani mechanizmusát. És az egész világot megfertőzte az az illúzió, hogy közel van már az az idő, amikor egészségesek leszünk, boldogok leszünk, hogy kitör a béke a Földön… 1904-ben vagyunk, tíz évvel az Első Világháború előtt. Ez volt az általános lelkesedés utolsó nagy korszaka, amikor joggal érezték, hogy az emberi szellem mennyire csodálatos. Most meg itt vagyunk a XXI. században, már nem is az elején, és minden nap egy újabb és újabb olyan újságcikkbe botlunk bele, ami arról szól, hogy hogyan tesszük belátható időn belül élhetetlenné a világunkat, lehet, hogy nem kapjuk már el a szamárköhögést, de pillanatokon belül nem kapunk már levegőt. (…) Nyilván 20 évvel ezelőtt is világos volt, amikor megírtam a szöveget, hogy erről a nagy és tragikus ellentmondásról szól. Csakhogy az elmúlt 20 év alatt durvább lett a világ, sokkal nagyobb, közvetlenebb tétje lett a kérdésnek” – hívta fel a figyelmet Kárpáti Péter.

A teljes beszélgetést itt találja.