“Küzdeni kell, hogy érvényesüljön minden, ami érték” – Hegedűs D. Géza művészetről, filmről, tao-ról

2019 február 02. szombat, 14:50

Hegedűs D. Géza színész, rendező, a MASZK Országos Színészegyesület elnöke, a Vígszínház művésze péntek délután kapta meg a filmkritikusoktól a legjobb férfi főszereplő díját A hentes, a kurva és a félszemű című Szász János-filmben nyújtott alakításáért. Olyan hentest formál meg benne, aki az önkényuralom megtestesülése. Bóta Gábor kérdezte az ART7 oldalán.

Hegedűs D. Géza 20 kilót hízott a szerep miatt. Ennek kapcsán elmondta: “Valahogyan Szász János rendezővel és Máthé Tibor operatőrrel ebben állapodtunk meg. A napra is pontosan emlékezem. Éppen a Színház- és Filmművészeti Egyetem 150. születésnapját ünnepeltük, január 2-án. Ekkor Szász és Máthé elkezdett körülöttem járkálni. Komolyan. Már pezsgőztünk és örültünk, hogy 1865 óta létezik az egyetem. János azt mondta Tibornak, „ő az, ő az!” Megkérdeztem, miről van szó. Végül kihívtak próbafelvételre. Én úgy éreztem, hogy nagyon rosszul szerepeltem. Hosszú ideig aztán nem is történt semmi. Egyszer csak János fölhív, hogy „meghallgattam, megnéztem sok-sok mindenkit a szerepre, még külföldieket is, de én úgy döntöttem, hogy téged választalak. Ezt a karaktert igazán egy olyan színész tudja eljátszani, aki itt született, itt nőtt föl, ennek a korszellemnek a hordozója”. Úgyhogy végül is nekem adta a szerepet”.

Hegedűs D. Géza / Fotó: Gordon Eszter

Szerepéről szólva kifejtette: “Az önkény megtestesülése. A vágyai beteljesülése érdekében nem ismer se istent, se embert. Megvan ehhez a hatalma, a pénze. Fél Magyarországot ez a Kodelka látja el hússal. Mindenki a kiszolgáltatottja, a történet összes szereplője alá van rendelve. Bármit megtehet, amíg a legnagyobb hatalom, az őrjítő szerelem csapdájába nem téved. Onnantól kezdve esendő, nyomorult, vergődő lény lesz.”

A kérdésre, honnan van benne az a dermesztő agresszió, rosszindulat, gyűlölet, amit a szerepeiben megmutat, úgy felelt: “Erre válaszul Márait hívnám segítségül. Ő azt mondja, hogy a művész ugyanolyan ember, mint mindenki más, mégis ő az az emberek között, akinek az idegrendszere a legérzékenyebben, közvetlenül fogja föl az ember és a világ viszonyának minden változását. Rendelkezik egyfajta képességgel, hogy műalkotás formájában mutassa meg a valóságot, még akkor, amikor ez az alakulás, a vajúdás, a mitikus kezdet alakjában gomolyog az emberi láthatáron.”

A kultúr-tao eltörlése kapcsán is nyilatkozott. Hegedűs D. Géza arról beszélt, hogy a MASZK részéről, mint a legnagyobb tagszervezet képviselője, részt vesz a Színházi Társaság munkájában. Az elnökség 2019. január 8-án kezdeményezte, hogy az EMMI illetékese hívja össze a Nemzeti Érdekegyeztető Tanácsot (NEÉT), amely az előadó-művészeti törvény szerint az előadó-művészeti szféra – színházművészet, zeneművészet, táncművészet – szakmai szervezeteinek, illetve azok delegáltjainak legfelsőbb érdekegyeztető fóruma. Január 29-én egy NEÉT-ülésen valamennyi fent említett művészeti ág szakmai szervezete képviseltette magát, és Fekete Péter államtitkár is jelen volt. Elhangzott, hogy a tao helyébe a az ELŐADÓ-MŰVÉSZETI SZERVEZETEK TÖBBLETTÁMOGATÁSA lép, amelynek összege 37,4 milliárd forint.

“Az összeg egyébként megegyezik az előadó-művészeti szervezetek – színházművészek, zeneművészek, táncművészek – által, 2017. évben ténylegesen igénybe vett TAO-támogatás összegével. (…) Az államtitkár kérdésekre válaszolva elmondta, hogy az új forrást két csoportra bontják: Az egyik a közcélú feladatok többlettámogatását szolgálja, amely támogatás elnyerését az előadó-művészeti szervezet igénylőlap benyújtásával tudja kezdeményezni. Az igényfelmérés keretében nyilatkozni szükséges az elmúlt három év TAO-bevételeiről is. A másik csoport a pályázati alapú elosztás elvét követi. Az idei szabályok szerint a jelenlegi regisztrált előadó-művészeti szervezetek lehetnek a pályázók, de a pályázók köre a későbbiekben bővíthető. Igényt 10 féle adatlapon lehet majd bejelenteni. Mindenki csak egyet használhat. Ezek: nemzetstratégiai intézmények (6 db) / az előadó-művészeti törvény szerint kiemelt színházak, nemzeti színházak, bábszínházak / szabadtéri színházak / táncművészeti együttesek / fesztiválok /művészileg fontos, innovatív alternatívok, függetlenek / egyéb függetlenek / befogadó színházak / nemzetiségi színházak / határon túli színházak. Ezekben a csoportokban még egyáltalán nem szerepel a zeneművészet, mert most dolgoznak a zeneművészeti stratégián. Az is elhangzott, hogy a magánszínházak is pályázhatnak, ők döntik el, hogy melyik kategóriában. A fővárosi színházak esetében valóban átadták a főpolgármesternek a döntés jogát. Az ülésen én tanúja voltam, hogy együtt tárgyalt minden szférája az előadó-művészeknek, senki nem árult el senkit, senki sem paktált le senkivel, de egymásért is felszólalva, közösen kérdeztek, érveltek, gondolkodtak. Sőt az államtitkár, mint mondta, kapcsolatban van a független színházak szakmai szervezeteivel, képviselőivel, és éppen egy következő egyeztetési fordulót készítenek elő, csak a független színházak delegáltjaival” – fejtette ki Hegedűs D. Géza.

A felvetésre, miszerint néhányan úgy vélik, a TAO megszüntetése arra megy ki, hogy akiket „fölül” nem találnak szimpatikusnak, azokat megszorongassák, mint pl. Pintér Béla vagy Alföldi Róbert, azt felelte: “Magyarország szabad ország, ahol sem Pintér Bélát, sem Alföldi Róbertet, sem más, hasonló életművel és teremtő erővel jelen lévő művészi nagyságot, nem lehet eltörölni a föld színéről, ahogyan a független színházi szférában alkotó jelentős társulatokat sem. A magyarországi színházművészeti élet egységes, feldarabolhatatlan egész. Egyik része kutatja a színházi nyelvet, kísérletezik, laboratóriumi munkát végez, a határokat feszegeti, a másik szintézist teremt, a harmadik szórakoztat, a negyedik részt vállal az edukációs folyamatokban. Van műhely, mely mindezeket egyszerre csinálja. Kultúránk öncsonkítása lenne földbe taposni bármelyik részét is.”

Hegedűs D. Géza a Színház és Filmművészeti Egyetem küszöbön álló rektori pályázatáról is beszélt, amelyen a jelenlegi rektor, M. Tóth Géza már nem akar indulni. “A pályázat nyitott lesz, és több alkalmas tanártárs fogja majd megpályázni a rektori széket, és az egyetem polgársága, oktatói közössége rátalál majd az alkalmas személyre”.

“Semmi nem történik meg magától. Küzdelmek és viták árán, cselekvő folyamatok következményeként születhetnek eredmények. Egyik fiatalkori szellemi alapélményem volt Jouvet „Egy komédiás feljegyzései” című könyve. Ő azt írta, hogy gyűlöli, amikor az úgynevezett „színházi problémáról” kezdenek beszélni. Szerinte már az is probléma, hogy reggel föl kell kelni, meg kell borotválkozni, fel kell öltözni, el kell indulni a munkahelyre, oda kell érni időre. Minden nap probléma, probléma hátán. Van, amikor összesűrűsödnek a dolgok, de valamennyi nap problémákkal telik, amiket megoldunk. Maga az élet a probléma. Csinálni kell, küzdeni kell, hogy érvényesüljön minden, ami érték, ami minőség. Ez a dolgunk. Egy folyamatban élünk, semmi nem befejezett. Minden egy folyamatnak egy állomása” – tette hozzá Hegedűs D. Géza.

A TELJES INTERJÚ ITT OLVASHATÓ.