Znamenák István: “Az nem lehet, hogy nem beszélünk az igazságról”

2019 március 24. vasárnap, 7:40

Az Örkény Színházban játszik, de más színpadokon rendez is. Znamenák Istvánt a Magyar Narancs kérdezte.

 

A Magyar Narancs cikkéből:

“Úgy látom, hogy a színháznak, ahová esténként több száz ember ül be, igenis reagálnia kell arra, mi történik a közéletben. Az nem lehet, hogy nem beszélünk az igazságról. Kell róla beszélni, és egyre keményebben kell. Hogy ez milyen formában, kabaréval vagy Shakespeare-rel valósul meg, az édesmindegy. Mindig akkor kezd élesedni a helyzet, akkor szokták elővenni a színházakat, hogy ejnye, csak nem már megint a politikával foglalkoztok, amikor – és akkor most nagyon finoman fogalmazok – erősen központosított hatalom van az ember feje fölött. Ami ma van, az olyan helyzet, amikor egyszerűen bármibe bele lehet kötni. Ha olyan öltöny van rajtam a színpadon, ami egy kicsit kicsi és feszül rajta a gomb, az lehet csak szabászati kérdés, de nagy valószínűséggel mindenki azt fogja gondolni, én most a miniszterelnök úr vagyok. Erre azt mondom: hát akkor gondolják” – mondta Znamenák István.

Znamenák István az Örkény Színház Patika c. előadásában / Fotó: Horváth Judit

Znamenák István az Örkény Színház Patika c. előadásában / Fotó: Horváth Judit

A színész szerint az lenne a legjobb, ha 27 és 40 év között kapnának színházat az emberek. “Mi már nyuggerek vagyunk, könyörgök, de ez a korosztály teljesen másképp látja a világot. Persze vannak köztünk nagyon progresszívek, iszonyatosan modernek, de olyan jó lenne látni, hogy komoly fiatalemberek elképesztő erővel és energiával nekiesnek a színházcsinálásnak. Csak hát azt hiszem, ma a színházigazgatás másról szól, mint magáról a színházcsinálásról. Úgy látom, sokkal nagyobb százalékban szól arról, hogyan képes egy színházigazgató valamilyen módon megőrizni az arcát annak az intézménynek, ami egyáltalán még színháznak, etikus színháznak nevezhető. És persze van a másik fajta, aki azért lesz az, aki, mert épp jól fekszik az aktuális politikai rezsimnél. Persze ez az életkori dolog, ez is csak utópia, éppúgy, mint a színházak teljes függetlensége” – mutatott rá az alkotó.

Znamenák István a Megáll az idő című film híres kocsmajelenetéről is mesélt, ahol Őze Lajos partnere volt: “A poharakban nem kevertek voltak. Ami nem azt jelenti, hogy ne lett volna bennünk semmi. A Szív utca sarkán, egy működő kocsmában forgattunk. Miután lepróbáltuk a jelenetet, azt kérdezi az Őze Gothártól: Érti a gyerek, hogy miről van szó? Gothár hozzám fordult, értem-e? Mire én, hogy ja, de azért nem mindent. Mire Őze Gothárhoz: Elmagyarázhatom neki, Péter? Erre hátravonultunk a kocsma végébe. Őze keverteket kért, egyet elém tett, egyet maga elé. Ezt megittuk. Közben beszélt “56-ról és arról, mi volt utána. Amikor befejeztük, odaszólt Gothárnak, hogy most már érti a gyerek. És akkor felvétel. Így már el tudtam képzelni, milyen a kevert íze, mert addig – 16 éves voltam akkor – soha nem kóstoltam.”

A teljes interjú a Magyar Narancsban olvasható.