“Mindig a többséghez mérten lesz valaki kívülálló” – Anger Zsolt az Esőemberről

2019 március 29. péntek, 7:45

A Veszprémi Petőfi Színházban  próbálják az Esőember című darabot. Anger Zsolt nem először rendezi meg a történetet, az alkotót a vehir.hu kérdezte.

 

A vehir.hu cikkéből:

“Amikor Orlai Tibor tíz évvel ezelőtt felkért a darab megrendezésére, már akkor is tudtam, hogy semmiképpen nem lehet szó a film leutánzásáról. Elkezdtem azon gondolkodni, hogy miért szeretjük ezt a filmet, így jutottam el a lényeghez: két különféle ember találkozik – akik a találkozás előtt egy perccel elképzelni nem tudták, hogy bármilyen közük lesz egymáshoz –, és a sors egyszerűen egymásra utalja őket. (…) Végig kellett gondolnom, hogy képes vagyok-e kihozni belőle valami újat. De azóta eltelt tíz év, és ráadásul itt van ez a két kiváló színész – Oberfrank Pál és Szalay Bence –, akik engem hihetetlenül inspirálnak. Én is idősebb lettem tíz évvel, ötvenéves lettem, és közben sok új mondanivalót szedtem fel. Vannak dolgok, amelyek sokkal fontosabbak lettek, és vannak gondolatok, melyeket már kevésbé tartok érdekesnek” – mesélte Anger Zsolt.

Anger Zsolt / Fotó: szekelyhon.ro

Anger Zsolt / Fotó: szekelyhon.ro

Arra a kérdésre, hogy mik azok a dolgok, amiket újonnan fedezett fel a műben, a rendező elmondta: két ember viszonyának a leírása kimeríthetetlen. “Ha egy iskolai dolgozatban a szüleid viszonyáról kellene írni, akkor először nagy nehezen teleírsz egy oldalt. Aztán folytatod, lapozol, és amikor a harmincadik oldalnál tartasz, rádöbbensz, hogy még nem mondtál semmit. Ez a mű is végtelen mennyiségű gondolkodni valót ad. Elsőre persze egyedinek tűnik a történet, aztán szépen lassan rájövünk, hogy ‘basszus, ezek mi vagyunk’. Megszámlálhatatlan mennyiségű könyvet írunk arról, hogy milyen az ember, hiszen kell foglalkozni a kérdéssel: kik vagyunk? Amíg élünk és kommunikálunk, amíg kíváncsiak vagyunk arra, hogy a másik ember kicsoda-micsoda, addig nem fogunk egymásra lőni. A darab kapcsán az a felvetésem, hogy egy autista a többség számára különleges. Az úgynevezett normális többség azt látja, hogy van itt köztünk valaki, aki nem úgy reagál dolgokra, ahogyan a legtöbben, és fura szabályok szerint éli az életét. De mindig a többséghez mérten lesz valaki kívülálló” – fogalmazott Anger Zsolt.

Az interjúban arról is beszélt, mennyire foglalkozik sokat egy színész önismerettel. “Csak azzal foglalkozik. Ez olyan, mint hogy a bicikliversenyzőnek a biciklijével kell foglalkoznia. A színésznek pontosan ismernie kell, milyen az, amikor haragos, amikor szerelmes vagy részeg… És, persze ezt bátran kell bemutatni. Nem az a feladatunk, hogy mások bőrébe bújjunk, hanem a saját bőrünkből kell tudni kibújnunk. A színészet nagyrészt önismeret és bátorság. Ha ez a kettő megvan, akkor bárki lehet színész. Ha tisztában vagyunk azzal, hogyan működünk, akkor úgy tudjuk eljátszani például a részeg embert, mint amilyenek részegen egyébként vagyunk” – mutatott rá az alkotó.

 

A teljes interjú itt olvasható.