“Kialakul Budapest szellemi és kulturális központja”

2019 április 03. szerda, 10:00

A művészet, a média és a marketing egymásra hatásáról szervezett konferenciát a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete, a hétfői rendezvényen a kulturális élet intézményeinek vezetői tartottak előadást a Pesti Vigadóban.

Vannak örök értékek és a marketinget akkor is az értékek szolgálatába kell állítani, ha azok nem feltétlenül tömegesek – mondta Kucsera Tamás Gergely, az MMA főtitkára.

“A média mára több, mint a kultúra közvetítője, a kisebb kulturális tőkehányaddal vagy tőkedeprivációval bírók esetében magát a kultúrát jelenti” – fogalmazott Kucsera Tamás Gergely. Rámutatott, hogy a mai gyerekek beleszületnek az internetbe, előbb ismerik meg a technikát, mint ahogy értékítéletük, ízlésük lenne, miközben hiányzik az irányt mutatni, példát adni tudó, a helyes és gyors választ segítő magasabb életkorú korosztály.

Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója kiemelte: az elmúlt évben több mint nyolcmillió néző volt a hazai színházakban, amivel ott vagyunk Európa élvonalában. Kitért ugyanakkor arra, hogy a színház csak a lakosság mintegy 20 százalékát, a gyerekeknek pedig 40 százalékát éri el.
Előadásában beszélt azokról a kezdeményezésekről, amelyekkel a Nemzeti Színház egyre több olyan emberhez tudja eljuttatni előadásait, akik számára az elérési lehetőség igen korlátozott. Örömtelinek nevezte, hogy immár évi több milliárd forint áll rendelkezésre arra a programra, amelynek segítségével minden gyerek eljuthat színházba. Hozzátette: vidéken egyre jobb az ehhez szükséges infrastrukturális háttér.

“A Nemzeti két éve meghirdetett programja keretében négy előadást láthatnak ingyen a diákok és pedagógus kísérőik, tapasztalataink szerint nagy hatással tudunk lenni ezekre a gyerekekre” – hangsúlyozta Vidnyánszky Attila.

Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója kiemelte: a modern marketing eszközeivel minőségi kultúrát adnak el a nézőknek. Hozzátette: évi több mint ezer programot kínálnak, a jegyeladás 90 százalék körüli.
A Müpa olyan brandet próbált kialakítani, amelybe tíz műfajt fogadott be. “Az elmúlt csaknem tizenöt évben arra kellett ráébrednünk, hogy a kultúra igenis áru, amelynek legfontosabb különlegessége a tartalom, elődeink öröksége, amit át kell adnunk a következő generációknak” – szögezte le Káel Csaba.

Fontosnak nevezte, hogy a Müpával, a Nemzeti Színházzal és a Müpa mellé tervezett rendezvényközponttal kialakul Budapest szellemi és kulturális központja.

Jankovics Marcell filmrendező, az MMA alelnöke szerint a digitális forradalom paradigmaváltást jelent: a hagyományos kultúrának lassan vége van, miközben az új még nem látható. “Minden felgyorsul, az alkotóművészet válságba jut, az előadóművészet nem. Hatalmas az elavulási tempó, a tartósságban, hosszú távban gondolkodás nem üzlet. A kor sajátos üzenete, hogy adoptál, hátha a régi érték az új médiumban, formában hatni fog” – fogalmazott Jankovics Marcell.

Kollarik Tamás, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának tagja, a Magyar Média Mecenatúra program koordinátora azt emelte ki, hogy a jelenleg működő filmtámogatási struktúrával hármas célt tűztek ki: gyártást, értékmegőrzést és képzéseket. Szólt arról, hogy a filmtámogatási rendszer két nagy egysége a Nemzeti Filmirodán belül működő közvetett, illetve a Médiatanácson és a Magyar Nemzeti Filmalapon keresztül elérhető közvetlen támogatás.

A magyar állam elkötelezettséget és felelősséget vállalt a modern digitális korban a tartalom támogatására. A támogatási rendszer a kortárs magyar filmek támogatása mellett ösztönzi az ideérkező bérmunkát is – mondta Kollarik Tamás. Mint elhangzott, az Oscar-díjas Mindenki című rövidfilmet, amely a Mecenatúra program Huszárik Zoltánról elnevezett kisjátékfilmes és kísérleti filmes pályázatán nyert támogatást, csak online felületen több mint 600 ezren látták.

Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója felszólalásában azt fejtette ki, hogy kiindulópontnak a “megfelelő terméket a megfelelő helyre, megfelelő áron és a megfelelő időpontban” megközelítést alkalmazzák, de ez csak korlátozott módon igazíthatja el őket. Mint mondta, felmérték, hogy alapvetően három célcsoportjuk van: az alkalomszerű látogatók, a céltudatos, visszatérő látogatók, illetve azok, akik szakmai okokból érkeznek.

“Közös pont, hogy elérésükben a hangsúly az okosmúzeumon van, amely a weboldal mellett a közösségi médiát is magában foglalja. Facebook-oldalunkat hetente több mint 200 ezren látják” – jegyezte meg a főigazgató. Felidézte, hogy januárban, a magyar kultúra napján átadták a világ legnagyobb interaktív múzeumi videófalát, amely tizenöt méter hosszú. “A múzeumot egyre inkább élővé kell tennünk a 2000 után született generáció számára is” – tette hozzá Baán László.

Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója az intézmény évadkampányait idézte fel előadásában. Szólt a 2012-2013-as szezont felvezető, a filmes plakátok világára támaszkodó fotó- és plakátsorozatról, az azt követő évek videoklipjeiről és reklámfilmjeiről, a későbbi fekete-fehér, majd képregényes világról és a tavalyi színes, nonfiguratív grafikai megvalósításról.

A főigazgató elmondta, hogy az Operaház 2019-2020-as keresztény évadának népszerűsítéséhez szabadon felhasználható, ismeretlen embereket ábrázoló fotókkal dolgoznak, az arcokat a huszonegy bemutatóhoz rendelik hozzá, elhelyezve a képeken egy-egy nem direkt keresztény szimbólumot.