3,5 milliárdot kapnak a fővárosi színházak a tao-támogatás helyett

2019 április 04. csütörtök, 14:19

Döntöttek a kiemelt budapesti színházaknak a kivezetett tao-támogatások helyett juttatandó fix összegű többlettámogatásáról.

A 11 fővárosi fenntartású teátrum között idén 3,5 milliárd forintot osztottak szét a fővárosi vezetés javaslata alapján – erről Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere és Tarlós István főpolgármester beszélt csütörtökön közös budapesti sajtótájékoztatójukon.

Kásler Miklós elmondta: a tao-rendszer kivezetése után többlettámogatási rendszert alakítottak ki. A többlettámogatással minden előadóművészeti ág jelentős támogatáshoz tud jutni és fenn lehet tartani az eddig elért színvonalat. A rendszer lényegesen áttekinthetőbbé vált, “sokkal jobban kifejezi a magyar kultúra eredetileg is megjelent rendkívüli sokszínűségét” – tette hozzá.

Kásler Miklós kiemelte: a támogatásokkal próbálják az értékorientációt érvényesíteni. A nemzetstratégiailag jelentős intézmények 5,2 milliárd forintnyi, a nemzeti és a kiemelt előadóművészeti intézmények 2,7 milliárd forintos többlettámogatást kaptak.

A miniszter szerint Tarlós István “rendkívül kitartóan és meggyőzően” érvelt amellett, hogy – a kormány szándékainak megfelelően – a fővárosi előadóművészet megfelelő pénzügyi támogatásban részesüljön. A vidéki előadóművészek is “legalább olyan” támogatásokat élveznek, mint eddig – tette hozzá.

Tarlós István közölte: a kormánnyal kötött megállapodás alapján javaslatot tett a többlettámogatás elosztásáról, és Kásler Miklós ezt jóváhagyta. Kiemelte: a 3,5 milliárd forintos többlettámogatás 541 millió forinttal magasabb, mint a tizenegy színház által befogadott tao-támogatás volt 2018-ban és majdnem 200 millióval több, mint az idei évben kaptak volna, ha a tao-támogatás megmaradt volna.

A Thália Színház 336 millió forintot, a Trafó 60 milliót, a József Attila Színház 220 milliót, a Madách Színház 1,1 milliárdot, az Újszínház 105 milliót, az Örkény Színház 215 milliót, a Budapest Bábszínház 143 milliót, a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház 62 milliót, a Radnóti Miklós Színház 110 milliót, a Vígszínház 840 milliót, a Katona József Színház 320 millió forintot kapott a többlettámogatásból. A színházak a jegybevétel arányában kaphatják a támogatást és valamennyi színház több pénzt kap az idén, mint tavaly – mutatott rá Tarlós István.

Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a színházi, előadóművészeti intézmények alapfenntartását a fenntartó továbbra is a korábban működő rendszer szerint végzi, tehát többletpénzről van szó, amelynek összege 37 milliárd forint.

Kijelentette: a rendszer átszervezésével tudtak többletforrásokat biztosítani. Hozzátette, hogy korábban 364 előadóművészeti intézmény részesült tao-támogatásban, közülük 157 nyújtotta be igényét, hogy részesüljön a többlettámogatásból.

Fekete Péter szólt arról, hogy rendkívül fontosak az alternatív, kísérletező színházak, a fesztiválok, a magán- és befogadó színházak, és ezek intézmények szakmai vezetőivel egyeztettek. Az alternatív, kísérletező színházak közül beérkezett az első huszonöt igénylés, húszat már el is bíráltak. Ezek az intézmények is megkapják nagyságrendileg azokat az összegeteket, amelyekkel a korábbi években gazdálkodhattak – mondta.

Tarlós István kérdésekre válaszolva elmondta, a művészi színvonal megítélése nem feltétlenül a fővárosi vezetés feladata, kompetenciája. Alapvetően a színházakkal való konzultáció, a jegyár-bevételek alakulása az, ami a támogatási döntést befolyásolja. A színházak látogatottsága némiképp visszatükrözi a közvélemény ítéletét, ebből tudnak kiindulni – mutatott rá a főpolgármester.

Kitért arra is: a főváros kötelessége, hogy a saját tizenegy színházáról gondoskodjon, de az alternatív színházakról való gondoskodás nem az önkormányzat kötelező feladata.

A VII. kerületi “bulinegyedben” felmerült problémákkal kapcsolatban Tarlós István megismételte, hogy egy elképzelés szerint esetleg a főpolgármester jogosítványt kaphatna azon szórakozóhelyek “egyik napról a másikra történő” bezárására, amelyekre visszatérően megalapozott panaszok érkeznek. A bezárás a budapesti rendőr-főkapitány véleménye alapján történhetne meg.

Nem az a cél, hogy ötletszerűen, szubjektív benyomások alapján szórakozóhelyeket zárjanak be, ugyanakkor a jogosítvány léte komoly visszatartó erővel bírhat – mondta Tarlós István, hozzátéve, hogy ha valahol komoly probléma lenne, be lehetne hívni a Főpolgármesteri Hivatalba a szórakozóhely tulajdonosát, akivel így könnyebben lehetne konszenzusra jutni.

A főpolgármester a sajtótájékoztatón arra is kitért, hogy a Fővárosi Közgyűlés által létrehozott Budapesti Kábítószerügyi Egyeztető Fórum szerdán tartotta alakuló ülését.