“A dráma eleven dolog” – Szakonyi Károly válaszolt

2019 június 18. kedd, 9:04

A Kőszegi Várszínház fotókiállításának megnyitóján kérdezte a drámaírót a vaol.hu.

A vaol.hu cikkéből:

“Mindig szerettem a színházi fotóspróbákat, és nem csak azért, mert a fotóspróba azt jelzi: a bemutató küszöbén vagyunk. Legutóbb akkor gondoltam bele mélyebben, hogy micsoda kincs a fotó, amikor a Függöny fel! című kötetemet írtam és válogattam hozzá a képeket. Persze engem is nagyon sokan fotóztak az évtizedek során: Keleti Évától Ilovszky Béláig. Azt vettem észre, hogy a spontán – például interjú közben – készült fotók a legsikerültebbek: akkor tud természetes lenni az ember, a fotós is akkor tud a legjobban dolgozni” – mondta Szakonyi Károly.

Szakonyi Károly

A drámaíró kiemelte: jó fotó nem egyszerűen dokumentum: segít felidézni és megérteni az előadás lényegét. “Mint ahogyan ezek a képek is – nem beszélve a színészportrékról. Azok közül, akiket itt látunk, szinte mindenkivel dolgoztam együtt. Dégi Pista – zseniális ember volt, kevesen tudják, hogy jó verseket is írt. Ruttkai, Latinovits – mindketten játszottak az első darabom, az Életem, Zsóka! ősbemutatójában a Nemzeti Színházban. Major Tamás nem játszott benne, ő akkor főrendezője volt a Nemzetinek. Vagy itt van Páger Antal – akivel az Adáshiba révén nagyon összebarátkoztunk. Reviczky Gábort is itt látom – ő a veszprémi Adáshibában játszott” – emlékezett a szerző.

“A dráma eleven dolog. Bár a szerző szándéka szerint végleges szövegváltozatot ad ki a kezéből, mindig szem előtt kell tartania, hogy a színpadon ez az anyag eleven emberek kezébe kerül. Vagyis nem lehet – nem is szabad – ragaszkodni minden egyes betűhöz. A színészeknek is van hozzáadnivalójuk: az előadás létrehozása – bár természetesen a rendező mondja ki az utolsó szót – mindig közös munka. 1963 óta vagyok kapcsolatban a színházzal, az életem egy részét ott éltem le vidéken és Pesten, úgyhogy belülről láttam a működését. Arra jutottam, hogy nem kiforgatni kell a szerzőt, hanem együttműködni vele. Voltak rendezők, akik azzal az ötlettel jöttek, hogy modernizáljuk az Adáshibát – de nem lehet. Annyi korabeli utalás van benne, hogy átírni lehetetlen” – fejtette ki Szakonyi Károly.

A teljes interjú itt olvasható.