Szikora János: “A színházi szakmának egyesítenie kéne a szervezeteit”

2019 július 06. szombat, 8:34

A forrásokra pályázó társulatok száma nő, a források viszont nem bővülnek – mondta a Magyar Nemzetnek Szikora János székesfehérvári színházigazgató, aki nemrég mondott le a Magyar Színházi Társaság vezetői tagságáról.

Lépésével jelezni szerette volna, hogy a magyar színházi szakmának egyesítenie kellene a szervezeteit, mert csak közösen tudják hatásosan érvényesíteni az érdekeiket.

“A lelkekben minden előadással újra fel szeretném építeni a koronázótemplomot, hogy amikor a nézők ott ülnek a szertartásjáték nézőterén, ne azt érezzék, hogy egy szabadtéri színházban vannak, hanem azon a szent helyen, ahol királyainkat koronázták” – fogalmazott Szikora János Jászai Mari-díjas érdemes művész, rendező, a székesfehérvári Vörösmarty Színház igazgatója. Idén IV. Béla királyunk koronázását és élettörténetét rendezi meg augusztusban a régi koronázóvárosban.

Szikora János

Második honalapítóként tisztelt uralkodónk tatárjárással nehezített kora hálás téma. A kérdésre, mi fogta meg benne, úgy válaszolt: “Nem is annyira a tatárjárás vagy a heroikus küzdelmek, számomra a legmegdöbbentőbb IV. Béla jóval ismeretlenebb személyes élete volt. Az, hogy a pusztítás után alig telt el két évtized, és egy újabb ellenséggel találta szembe magát: a saját fiával. Az ország kettészakadt. IV. Béla emberi nagysága pedig abban mutatkozott meg, hogy nem a fiát győzte le, hanem önmagát, hisz sok küzdelem után kiegyezett vele. Szerintem drámai szempontból az a legnagyobb emberi tett, amikor saját magunkat győzzük le: negatív indulatainkat, kicsinyességünket és féltékenységünket.”

A Magyar Nemzet kérdésére, miért mondott le nemrég a Magyar Színházi Társaság vezetői tagságáról, úgy válaszolt: “Európában párját ritkítja a magyar állam által finanszírozott színházi rendszer, de a gombamód szaporodó előadó-művészeti szervezetek miatt a rendszer fenntarthatatlanná válhat. A forrásokra pályázó társulatok száma nő, a források viszont nem bővülnek. Ezzel a gesztussal jelezni szerettem volna, hogy a magyar színházi szakmának egyesítenie kellene a szervezeteit, mert csak közösen tudjuk hatásosan érvényesíteni az érdekeinket. Sajnos nem sorstársnak látjuk egymást, ráadásul az egész átitatódik politikával is. A politikának pedig megvannak a maga játékszabályai és színterei, de a színház nem ezek közé tartozik, és az nem jó, ha a színház a politika játékszabályai szerint kezd el működni.”

A felvetésre, életszerű-e az, hogy Alföldi Róbert és Vidnyánszky Attila egyetlen érdekszervezet tagjai legyenek, Szikora János úgy reagált: “Ez a két művész mindenről másként gondolkodik. És akkor mi van? A világ sokkal érdekesebb, mint az, ahogy mi gondolkodunk a világról. Egy egészséges színházi rendszertől azért annyi szellemi nagyvonalúság elvárható, hogy elfogadja a más meggyőződésből fakadó alkotásokat. De ideológiák lövészárkaiba húzódni egyszerűen nem elegáns. Az ideológiák a szellem egyenruhái, és egy művész ne hordjon egyenruhát, mert nem áll jól neki.”