Auksz Éva: “A Jóisten a tenyerén hord engem”

2019 július 12. péntek, 7:14

Közgazdasági szakközépiskolában érettségizett, a Közép-Európai Táncszínházhoz szerződött, majd színész lett. 20 évig volt a Nemzeti (később Pesti Magyar) Színház tagja. Auksz Éva válaszolt.

A HOT interjújából:

Az iskolákat még szülővárosában, Dunaújvárosban végezte el.
“Örökmozgó, túlpörgős gyerek voltam, akit nem lehetett leültetni. A Vasvári Pál Általános Iskolába írattak be a szüleim, sporttagozatra. Reggel edzés, utána iskola, aztán megint torna. Mindenhová gyalog mentünk, egy idő után már nem bírtam a fizikai terhelést. A sportorvos tanácsára abba kellett hagynom. Zokogtam. Tízéves voltam, amikor néptáncra jelentkeztem a Dunaújvárosi Vasasba. Apukám nagyon örült, ő is néptáncos volt korábban. (…) Amikor Szögi Csaba vette át az együttest, megfiatalította és a dramatikus táncok felé irányította” – mesélte a színésznő, aki érettségi után megpróbálkozott a musical szakkal, de nem vették fel.

“Nem akartam én színész lenni. Megtudtam, hogy az első szerelmem korábban felvételizett, be is került, hát gondoltam, én is jelentkezem ugyanoda. Eljutottam a harmadik fordulóig. Naiv vidéki kislány voltam, ültem a szépen vasalt blúzomban, hallgattam a többieket, és azon gondolkodtam, mit keresek én itt. Jelentkezett Szögi Csaba, hívott a Közép-Európai Táncszínházhoz. Így lettem alig 19 évesen profi táncos. Nagyon megviselt az elszakadás. Azt sem tudtam, merre járok, milyen utcákon. Az Örs vezér terén túl béreltem egy szobát egy néninél. Sokszor eszembe jutott, hogy feladom, hazamegyek, olyan egyedül vagyok, nincsenek barátaim…” – árulta el Auksz Éva, aki arról is beszélt, mekkora szerepe van a pályáján a szerencsének.

“A Jóisten a tenyerén hord engem, adja mindig a következő lehetőséget. Ha nem ismerkedem meg Iglódi Istvánnal, eszembe sem jut a színészet. István hátrajött az előadás után, és gratulált. Nekem fogalmam sem volt, ki ő. De ennek köszönhetem, hogy később eszébe jutott a póklány. Eleinte kisebb szerepeket kaptam Székesfehérvárott. Később megint a véletlen lépett közbe: a Csókos asszonyt próbáltuk, én asszisztens is voltam, betanítottam a koreográfiát, amikor kiderült, hogy Kökényessy Ágit nem tudják egyeztetni. Beugrottam a szerepébe, és jól sikerültek az előadások” – fejtette ki Auksz Éva, akit az akkori Nemzeti Színházba már komoly szerepekre hívott Iglódi.

Annak kapcsán, hogy 20 évet töltött a Nemzeti, majd Pesti Magyar Színházban, ahol közben párja, Őze Áron öt évig igazgató volt, úgy fogalmazott: “Amikor Áront kinevezték igazgatónak, el akartam jönni. Az nagyon nehéz szerep volt: az igazgató barátnője. De úgy éreztem, hogy ott kell lennem, támogatnom kell őt. Amikor nem hosszabbították meg az igazgatói szerződést, menni kellett. Magamra haragudtam, hogy miért hagytam ilyen méltatlan helyzetbe hozni magam. De megint szerencsés voltam: számomra azóta megnyílt a világ! Játszom az Operettben, a Madáchban, a nagyon szeretett Rózsavölgyi Szalonban… (…) Drámainstruktor szakon végeztem Molnár Piroska osztályában. Iglódi Istvánról írtam a szakdolgozatomat, köszönetként mindazért, amit tőle kaptam” – összegzett Auksz Éva.

A teljes interjú a HOT-ban olvasható.