Új utak és tradíció – Meczner János a 70 éves Budapest Bábszínházról

2019 október 08. kedd, 15:14

A Budapest Bábszínház október 8-án ünnepli fennállásának 70. évfordulóját. A kerek születésnap alkalmából Meczner János igazgatót a Deszkavízió kérdezte.

A Deszkavízió cikkéből:

“Minden színháznak vannak jobb és rosszabb korszakai, nincs ez másképp a Budapest Bábszínház esetében sem. Egy tapogatózó próbálkozást leszámítva, a ’40-es évek elején a Podmaniczky utcában működött rövid ideig Rév István Nemzeti Bábszínjátéka, de 1949. október 8-ig nem volt klasszikus értelemben vett bábszínház Magyarországon. Akkor nyitotta meg kapuit az Állami Bábszínház. Az akkori közönséget egyértelműen a gyerekek alkották, az volt a cél, hogy megalapozzák az ő színház-szeretetüket az első itteni élményekkel” – mesélte Meczner János.

Meczner János / Fotó: Fidelio

“A múlt század végén, de főleg ennek a századnak az elején egyre inkább előtérbe került a színész megjelenése a báb mellett, ami nyilvánvalóan teljesen új dimenziót hozott a bábművészetbe. Elkezdtek azzal is kísérletezni, hogy különböző bábtechnikák hogyan tudnak egyszerre jelen lenni a színpadon. Sőt, egyre hangsúlyosabb lett a különböző társművészetek bevonása is a bábos munkákba. Az irodalom és a színész mindig jelen volt, de az, hogy bevonódott a videótechnika, a filmes eszközök, valamint a cirkusz, ez teljes újdonság volt. Ezekkel az izgalmas újításokkal sokkal komplexebb irányzatok alakultak ki, ami a bábszínháznak óriási lökést adott. És ez visszafelé is hatott, az élőszereplős színházba is elkezdett beszivárogni a báb, több olyan előadás van most is repertoáron, ahol a rendezők bábos elemekkel jobban ki tudták fejezni a gondolataikat. Így ez a bábművészekre és a prózai vagy zenés színművészekre is inspirálóan hat. Az is nagy változást hozott, hogy az utóbbi időben nagyon sok élőszínházi- és filmrendező is kedvet kapott bábszínházi rendezésre. Például Kovalik Balázs, Jankovics Marcell, Ascher Tamás, Mácsai Pál, Alföldi Róbert, Sopsits Árpád… Lehet érezni, hogy ők más munkáikban is elkezdtek bábos elemeket használni, ez megint a kölcsönös hatás. Ez is egyfajta más szemléletet kezdett el kinyitni a Bábszínházban” – foglalta össze a direktor.

“Természetesen vannak kevésbé sikerült előadásaink is, de ez pont azért van, mert folyamatosan kísérletezünk: miközben a bábozás évezredes hagyományaiból megtartjuk azt, ami jó, belemegyünk mindenféle ‘brahiba’, amivel sokszor kockázatot vállalunk. Ez jellemez minket leginkább, egyszerre őrizzük és ápoljuk a tradícióinkat, illetve keressük az új utakat úgy, hogy olyan témákban szólalunk meg, amelyek foglalkoztatják a társadalmat. Ez elég nehéz vállalás, hiszen nekünk olyan pedagógia szempontokat is figyelembe kell venni, amit más együtteseknek nem” – mutatott rá a Budapest Bábszínház igazgatója.

A teljes interjú itt olvasható.