Máté Gábor: “Nem a biztos tudás, hanem a biztos kérdés birtokában dolgozunk”

2019 október 31. csütörtök, 7:48

Nagy Zoltán Szép csendben című alkotásában tér vissza a filmvászonra Máté Gábor. Egy hatvanéves karmestert alakít, aki intim kapcsolatba kerül egy tizennégy éves csellista lánnyal. A színészt a Népszava kérdezte.

A Népszava cikkéből:

“A filmjeim közül nagyon kevésre lehet azt mondani, hogy bombasiker lett volna, akár kritikai, akár népszerűség tekintetében. Manapság, ha egy taxisofőr egyáltalán megismer, a Csocsót említi. Ha lett volna még két-három Csocsó az életemben, ez nyilván másképp volna – már, ha tényleg számítana nekem, hogy filmsztárként aposztrofáljanak. Mindemellett az is igaz: az én nagyfilmjeim nem sikerültek úgy, amennyi potenciál bennük volt. Ezért a soron következő olyan típusú filmszerepemet soha nem akkor kaptam meg, amikor még a felszálló ágat jelenthették volna” – mesélte Máté Gábor.

A felvetésre, miszerint szerencsés születési időpontjának következtében megélhette a színészsorsot a rendszerváltás előtt, illetve utána is, elmondta: “Talán annyira nem szerencsés az időpont, mert a korábbi rendszernek pont a végére értem be, a hatvanas évekbeli értelmiségi archetípusaként, de addigra azokat a filmeket, melyekben kibontakozhattam volna, már nem volt divat készíteni. Marx József írta le rólam, hogy én leszek a magyar film intellektuális hős típusa. A jóslata sajnos nem jött be, mert leállt a filmgyártás, hiába vártuk az Oldás és kötés-szerű alkotásokat a nyolcvanas, pláne kilencvenes években.”

Máté Gábor a Szép csenben című filmben / Fotó: Vertigo Média

Arról, hogyszínházi karrierjében viszont tetten érhetőek ezek a szerepek, karakterek, úgy vélekedett: “Pedig a színházban sem a biztos tudás, hanem a biztos kérdés birtokában dolgozunk. Ugyanakkor fontos, hogy a színház, már csak a műfaja miatt is közösségi élmény, és alapvető feladata, hogy az embereket szembesítse. A film bonyolultabb, sokkal erősebb a realizmus, így ezeknek a műveknek minden esetben valamilyen színűek kellenének, hogy legyenek. Ebbe a darázsfészekbe a filmesek nem nyúltak bele. A rendszerváltás után pedig megjelent a film esetében az üzleti szemlélet. Például: majdnem úgy volt, hogy én játszom a Meseautó főszerepét, aztán történt egy rendezőváltás és ezután kapta meg Stohl András a munkát, mert benne látták a sanszot, hogy beülnek rá a nézők.”

A Szép csendben című filmről elmondta, amit az általa játszott figura megélhetett, vagy csinált, az kissé homályban van, ez jót tett a filmnek, mert így ízléses maradt. “Az, hogy ez az egész a színházi világgal összekötődött, színtiszta bulvár. A Marton László-botrányban például senki sem volt kíváncsi az áldozatokra. A mai magyar társadalomban sokkal jelentősebb és nagyobb bajok vannak, az óriási problémák pedig a családokon belül képződnek. Ezekről mindannyian hallottunk, vagy legalábbis vannak impresszióink, de mégsem beszél ezekről senki. A kampány egy dolog, a nagy kérdés, hogy a társadalmon belül lesznek-e következményei” – fogalmazott Máté Gábor.

A művészt a nemi alapú kötelező kvótákról is kérdezték, ami szerinte igazi téboly. “Az SZFE esetében nincs másról szó, csupán arról, hogy több a férfiszerep a világirodalomban és a színházban, mint a női, már a vizsgaszerepek is behatárolják az egészet. A kortárs drámairodalom már számol ezzel, de nem lehet a klasszikusokat ezért mellőzni. Nem mellékesen: tévészerkesztő szakon meg több a nő, mint a férfi. Mindemellett próbálják azt is kideríteni, hogy a nők miért keresnek kevesebbet. Én úgy látom, a kimagasló tehetségű színésznők többet keresnek, mint a férfi kollégák. Ha elvállalsz egy filmet, nem genderalapon szerződsz, hanem, hogy mennyire rámenős az ügynököd. A Terápiában, amikor játszottam, hiába akartam annyit kérni, mint egy ismert színésznő kolléga, azt mondták, felejtsem el. Pedig rangban, díjban, életműben szinte ugyanott tartottunk. Vagy például, amikor a Katona József Színházba leszerződtettem Székely Krisztát, nem az volt a motiváció, hogy mi a nemisége, hanem, hogy kimagaslóan tehetséges” – mutatott rá Máté Gábor.

A teljes interjú itt olvasható.