Polgár Csaba: “A politika felszalámizta a szakmát”

2019 november 03. vasárnap, 7:17

Az Örkény Színházban nemrég mutatták be a Kertész utcai Shaxpeare-mosó című előadást Bodó Viktor rendezésében. Závada Péter átiratában Rómeó és Júlia története nem Veronában játszódik, hanem a mai magyar valóságban. A Mercutiót alakító Polgár Csabát a 168 Óra kérdezte.

A 168 Óra cikkéből:

“Shakespeare műveivel nagyon hálás dolog foglalkozni. Játszottam, rendeztem is már a darabjait, és mindig azt tapasztaltam: annyira erős történeteket írt, hogy bárhogyan forgathatjuk, ha a feje tetejére állítjuk, akkor is mindig az lesz a mű kicsengése, amit ő akart. Úgy érzem, Závada Péter és Bodó Viktor átiratában nincs semmi pökhendiség és agresszivitás a szerzővel szemben. Ez a mai magyar valóságban játszódó Rómeó és Júlia. Abszolút belefér Shakespeare szellemiségébe, ő maga is folyton átiratokat csinált, az előadásai populáris színművek voltak, a társadalom minden rétegéhez szóltak, és a színpadi hatáskeltés teljes akkori eszköztárát bevetették, nem riadtak vissza a szexuális tartalmaktól sem. A színészei is sokat improvizáltak állítólag” – mondta Polgár Csaba.

Polgár Csaba a Kertész utcai Shaxpeare-mosó olvasópróbáján / Fotó: Horváth Judit

“Akad olyan rendező, aki centire pontosan megtervez előre mindent a színpadon, és van olyan is, aki csak irányokat jelöl ki, kereteket szab, de erősen hagyatkozik a társulatra is. Mindkét módszernek van létjogosultsága, egyik sem jobb vagy rosszabb a másiknál. Nincs recept, csak jó és rossz munkák. Bodó Viktor és Závada Péter nagyon felkészülten jöttek, határozott elképzelésük volt arról, milyen típusú színházi világot akarnak létrehozni, és mi ezeken a határokon belül mozoghattunk. Ugyanakkor sok mindent kipróbálhattunk, ötletelhettünk, és ami működött, bekerült a szövegkönyvbe. Az improvizációk nagy szerepet kaptak például a jelmezbál jelenetében, ahol – az eredeti mű szerint is – Rómeó és Júlia megismerkednek. Itt nincs szöveg, csak zene, ének és mozgás. Kaptunk Viktoréktól egy zenei válogatást az elmúlt harminc év ikonikus számaiból a Bizottság együttestől a Despacitón át Ákosig meg a Fidesz barackfás kampánydaláig. Mi is hozhattunk zenéket. A próbákon először mindenki végigénekelte a saját dalát. Nagy élmény volt hallani a Bizottság Szerelem című számát Gálffi Lacitól” – mesélte az Örkény Színház művésze.

2007-ben, amikor diplomázott, több mint negyven színész végzett, mivel Kaposvárott is beindult a színészképzés. “Ez abszurd, ennyi embert nincs hová elhelyezni. A színészosztályunk ezért is akart együtt maradni, és megalapítottuk a független HOPPart Társulatot. Ez valamennyi biztonságot jelentett nekünk, és legalább dolgozhattunk” – emlékezett Polgár Csaba.
A tao törvény módosítása miatt a azonban a független színházak a csőd szélére kerültek. A HOPPart júliusban megszűnt. “A társulat lassú kivéreztetése már évekkel ezelőtt elkezdődött, amikor radikálisan csökkentették a működési támogatásunkat, és sokszor a megítélt pénzt sem kaptuk meg. És közben a mi életünk is változott. Ha már családod, gyereked van, nem engedheted meg, hogy teljes létbizonytalanságban élj. A HOPPartból mindenki ezerfelé dolgozott, így már nem lehetett ezt az alkotóközösséget fenntartani” – számolt be a társulat egykori tagja.

“Azt hiszem, amíg a szakma nem tud összeállni, egységesen képviselni a közös érdekeit, addig itt nem nagyon lesz változás. Hiú remény, hogy a problémáinkat majd valaki más, a politika megoldja helyettünk. A politika szórakoztatóipari termékké vált, a televíziókban már nem a színészek, énekesek a sztárok, hanem a politikusok. A hazai közélet kezd annyira abszurddá válni, hogy a színház nehezen tud vele versenyezni. Ehhez hozzájön, hogy a hatalomnak sikerült megosztania a színházi szakmát is, nem csak ideológiailag. Azt, hogy a tao nem jó, eddig is tudtuk. Visszaélésekre adott lehetőséget, ráadásul arra kényszerítette a független színházakat is, hogy mindig telt házas előadásokat produkáljanak, és ez szembement a kísérletezéssel. De ahelyett hogy kitakarították volna a szemetet és kizárták volna a csalókat, megszüntették ezt a támogatási formát, ám nem dolgoztak ki helyette új rendszert. Pillanatnyi, rövid távú alkukat ígérnek színházaknak, ezért mindenki bizonytalan. A politika felszalámizta a szakmát, egymás ellen uszítottak minket, és ez a legrosszabb. Nem tudom, mikor fogunk ezen változtatni” – mondta Polgár Csaba.

A teljes interjú a 168 Órában olvasható.