“Minden este egy új megmérettetés” – Hevér Gábor válaszolt

2019 november 03. vasárnap, 10:04

Erős benne a játékszenvedély, játékfüggő is volt pár évig, még akkor, amikor nem volt családja, és csak magáért kellett felelősséget vállalnia. Hevér Gábort az nlc.hu kérdezte.

Az nlc.hu cikkéből:

Arra a kérdésre, hogy szükség volt-e fizikai felkészítésre ahhoz, hogy a Jófiúk című sorozatban rendőrt alakíthasson, a színész elmondta, jártak lőgyakorlatokra, kiképezték őket arra, hogyan kell behatolni valahová, elsajátították a protokollt. “Éles töltényekkel lőttünk, és én elég jól lövök. A civil életben nincs fegyverem, és nem is volt soha, de célba dobni vagy célba lőni világ életemben szerettem. Legyen ez akár darts, akár bowling, én nagyon szeretem. Ha most ennék itt valamit, és lenne nálam egy szalvéta, akkor tutira összegyűrném, és megpróbálnám bedobni abba a szemeteskosárba. Ezt rendszeresen csinálom. Kézilabdáztam, van némi labdaérzékem. Szeretem az ilyen értelmetlen kihívásokat. Semmi értelmük, de pont ez a legjobb bennük” – mondta Hevér Gábor.

Fotó: Bagdi Ádám / Kultúrbrigád

“Erős bennem a játékszenvedély. Voltam is játékfüggő pár évig, de hál’ istennek még akkor, amikor nem volt családom, és csak magamért kellett felelősséget vállalnom. Nem játszottam el az akkoriban még nem létező vagyonomat, semmi ilyesmi. Embernek soha nem tartoztam még komolyabb összeggel életemben, olyan előfordult néha, hogy a gázszámlát nem fizettem be időben. Rulettezni jártam minden éjszaka. Vége volt az előadásnak a színházban, és belevetettem magam az éjszakába. A Nagymező utcában volt egy kaszinó, oda betévedtem éjfél körül, és hajnali háromkor hazamentem” – mesélte a színész.

Azt is elárulta, hogyan tudta maga mögött hagyni a kaszinózást: “Úgy, hogy nyertem egy nagyobb összeget. Mondtam magamnak, hogy ebből most elég volt. A függőségeimet egyik napról a másikra szoktam magam mögött hagyni. Dohányoztam is egy időben, és a cigarettát is egyszerűen csak letettem egy napon, és soha többet nem gyújtottam rá. Most is játszom, de már nem pénzben. A tabletem teli van mindenféle játékkal, például imádok zöld disznókat madarakkal lövöldözni. Szeretem az olyan játékokat, amikhez le kell butítani az agyamat. Olyanok ezek az agyamnak, mint a régi PC-knek voltak a tisztítóprogramok. A monotonitásuk és az együgyűségük teljesen kikapcsol” – fogalmazott.

“Nekünk, színészeknek az egész életünk egy nagy stressz, csak megtanultuk kezelni valahogy. Minden pillanatban úgy dolgozunk, hogy ott van valaki, aki ellenőriz. A színházi próbán is ott ül a rendező, és mondja, hogy jó vagy nem jó. A te munkádat például csak a végeredménynél ellenőrzik, nem ül a nyakadon a főnököd, miközben a cikket írod. Nekünk meg a színházi munkánál minden este egy új megmérettetés. Hál’ istennek a próbák engem nem stresszelnek különösebben. Talán egy vagy két olyan rendezővel dolgoztam csak, aki azt gondolta, hogy az a jó, ha stresszeli a színészt. Ezt szerencsésen le tudtam magamról rázni, mint kutya a vizet. Nálam ez nem működik. Vannak olyan kollégáim, akik viktimológiai esetek, és velük meg lehet csinálni” – mutatott rá Hevér Gábor.

A teljes interjú itt olvasható.